Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. 07. 01. 8. rendes ülés
MSG azigoru tartózkodás attól, hogy a gazdasági vonatkozású kérdésekben jelentékenyebben megkösse a részvénytársaság közét, széles mozgási lehet.séget, szabad levegőt biztosítva a részvénytársaságnak, És &z angol részvényjog mindege liberali znusa ellenére lo biztosi ókot nyújt a káros visszaéli sok és szédelgő vállalkozások elhárításéra, Ez az elhárítás eszköz a milyen kiépített alapokon nyugvó, széles körben megnyilvánuló publicitás, A publicitás, a nyilvános ellenőrzés az, sftoly a gazdasági élet tisztaságának, a vállalkozások megbízható Ságénak, e hitelélethez sgkiváat bizalomnak a leghatékonyabb tényezője. Ez az a napfény, mely minden kétes homályt eloszlat, amelynek a jogéletben való jelentőségét az an ol felfogás oly n gyra értékeli. A nyilvánosság az igazság éltető eleme, az igazságtalanság az, amely sötétben burjánsik. b. / Az angol rószvinttársaságok folülvlz-v^lói /auditorai/ c* különlenvonatbísn 1« raeyjelent cikkében kifejti, hogy a publicitás ©ellett a további biztosíték a reszvinyeseknak, valamint a részvénytársaság hitelezőinek megtévesztése ellen az angol talajon fejlődött ás innen Ma orszá gokban is tért nyert intézmény a kötelesé szakértői könyvvizsgálat: az audit* Ennek a szakértői könyvvizsgálatnak közegei a felül vizsgálók, az u.fc. aisdltorok. 3z a 3kótörszágból kiinduló szakértői felülvizsgáló intézmény- melynek ki fejlődési helye Hagbri bánnia volt - s feltalálható a lengyel, német, francia, svájci és házul jogrendszer kben is, részletes ismertetést nyer a szerző müvében* Az angol jog szemszögéből irr orte ti az au ditorok kijelölésének módját, azok feladatát, qualificátiójót, az általuk elfoglalt el kelő erkölcsi positiót s ennek erkölcsi védelmét. Fejtegetése során felette kívánatosnak 1: rimú^ hit a aa.:yu.r gazdaaá i életet io áthatná a vállalati revízió famtssságántk tudata, mert az hivatva lenne foko ni mer;csak a részvényesüknek, a hitelezőknek ás általában a közönségnek bizalmát, hanem közvetlenül ia előnyért válna a vállalatoknak. c. / A részvényt-:.rsaaágok .minimális alaptőkéje és az "ultra virca elv* c, cikkében skedelmi jog 19ÜB*ávi 2«.szám/ vizsgálódásét egyré azt a részványtáreaság gazdasági rendeltetésének, ezrei kapcsolatban az alaptőke minimum kérdésének, másrészt a részvénytársaság tórgyválasztásáaak és tártyváltóztatásának, egyben as ultra viros elvnek alka lßmz.iatö sáfára forditjr • Az angol, dán, lengyel, nitaet részvény jog futói; ^ szemléje után megállapítja, hogy nálunk is komoly, körültekintő ate:-fontoldat kíván a megfelelő alaptőkeminimum kérdése o hogy abból a részvénytársaság bejegyzése slőtt mily Összegű befizetés legyen kötelez * Ezt követőleg foglalkozik ez ultra vires ©Ívvel, mely az angoiamarlkal jogrendszerben jutott részvény jogi ki virágzáshoz. Eminens érdeke & részvényeseknek s emellett szól a hitelezők érdeke is, hogy a részvénytársaság a kitűzött tárgykörben fejtse ki gazdasági tevékenységét a hasznosítsa a réasvéqy ocok befizetését. Sasrső nem tartaná kívánaté ónak az ute re vires teóriának meghonosítását, mert gyakorlati célszerütlenség szól
