Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1947. 07. 01. 8. rendes ülés

-7- W

a törzstőkéhez való hozzájárulást, »lg sz üzletrész a tagsági Jog e'■szit, .'«agánJogi szóhasználattal élve a teljes oausát felöleli.

Figyelemremélté a bíráló ama állásfoglalása is, amit sa u.n. one xi company esszéjével szemben elvi én gyakorlati szempontból tanusit,vasélyt látva abban, hogy a társaság üzletrészei egy késben egyesüljenek* korlátolt felelősségű egyéni cég életre hívása - mint mondja - lehet íállő jo szabályozás tárgya, de nem kívánatos áluton a kft. alakjában igeáai felszínre, mert a más fontára szabott ruha nem válnék alényére sem viselőjének, sem a szabójának s megzavarná és veszélyesen mögtévoszténé forgalmi élet világos látás t*

A II* rész 3* csoportjába sorozott publikációk: a*/ Az angol részvény jog jellegzatesoégei és tanulságai elmen küké lenyomatban is inogj el ént s már monográfiának is tekinthető 56. lapos mii i gazdag f óriástanulmányok alapján ismerteti az angol részvény jog jellegetesaégét, amelyet az 1929* évi Companies Act foglal egységes egészbe. A >aponÍM Act nemcsak azt. a kereskedelmi társasági formát szabályozza, atóojrek a magyar jogi felfogás és f ogalomnegjrmtározás szerint részvénytársa»Já-nak nevezünk, hanem ennél többet, mert különbséget tesz az u.n* public jmpany és a private company kőzett, mely utóbbinak jogunkban leginkább a jrlátolt felelőssé. ü társasági forma felel meg. Szerző e munkájában vissílődisát nem terjeszti ki a nevezett törvény mindegyik vállalati alakul®ir-,, hanem limitálja vizsgálódásét e kontinens részvény társasé i vállalsiir~k. la-iy-rfolelŐ társasági fonalára: a company limited by share s-re és ezenllUl ia csupán a public eompany-kra, amelyeket egyszerűség kedvéért a Iszvénytársaság elnevezésével illet. Müvében /II* rósz/ részletesen ismer** Iti aa angol részvénytársaság megalakulásának feltételeit s /a III.részben/ rószván-;'társaság szervezetével kapcsol- tb&n az angol részvény: & share » a stock: botét közötti különbségeket. A IV. részben ismerteti a réserény•Lrsaség szerveit, különösen a közgyűlését, annak különböző határozatait, is z elhívását, a közgyűlés tanácskozóképességéhez zz alapszabályokban meghámozott tagok Fatimát /quorum/, a szavazati Jogot, a tagokat megillető jo'»kat, az alaptőke változtatást. Az V. részben foglalkozik az igaz-.tóoágu, uolynek, mint kollegiális szervnek, legalább két tag bél kell állnia, ©érteti az angol óiról gyakorlat gondos körültekintéssei fejlesztett &L•it, amelyek az igazgatóság felelősségét szabályozzák. A VI. részben külö'sen behatóan foglalkozik az auditorok müködézével, a mérleg., el s a felül•ZSoálat kérdésével. A ©unka VII. része a vegyes és átmeneti rendelkezéset iaaerteti, majd a VIII. fejezettel zárulva megállapítja, hogy az angol szvényjog az angol léleknek, az angol észjárásnak egy speciális tükrözőósp s az angol részvénytársaságok kormányzata - mint Herbert Spencer xsget: .i. cikkében emlitotte - mintegy kicsinyitott formája a nemzeti alkot•’r’1 é:* Markáns színekkel jellemzi müve során az angol réezvényj ogot,mely— g-: jellegzetes tünete az angol szélién; individual!zeusa és liberalizmusa,