Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1947. 07. 01. 8. rendes ülés

moly alakulásra, másrészt, sert nem emel szi urával akadályt az uj társaságok alakulása elé, de faként mert harmonizál részvénytársasági jogunk BJaa követelményével, hogy cégbejegyzésig az egyes oészvinyek 30^-a hyerjon tán leges befizetést. A tárgyi betét túlértékelésének megakadályozását - francia mintára - a társasági tagoknak a helyes értékelésért való 9- gyetealeges felelősségével s büntetőjogi szankciókkal tartaná elérhetőnek#

Az üzletrészek hátralékos befizetése érdekében párhuzamba állítja a már említett külföldi tervezeteket s az alaptőke valóságos létrejötte érdekében az osztrák törvény vonatkozó rendelkezéseit tartja meghonosításra alkalmasnak, amely szerint a tag beszámítás utján nem teljesítheti a törsstetét befizetését s az apport tárgyára vonatkozólag visszatartási jogot nem gyakorolhat oly követelés miatt, mely nem a tárgyra vonatkozik. • Concedálja, hogy mindez súlyos felelősséget hárít a kft. tagjaira, de mindez a családi jellegű társaság tagjainak bizalmi viszonya folytán kiváníTton, e társasági hitelezők érdekében pedig szükségszerű.

e#/ Ün3er Wlrtsohaftslobon toad die Gesellschaft mit beschränkter Haftung ciraü külön lenyomatban is megjelent cikkében rövid ás általánosságban mozgó, .de fejlett közgazdasági érzékre valló elmefuttatás s a részvényjog szükségképpeni reformjának hangoztatása után megállapítja, hogy a r'sz vénytársaság mellett szükség van kereskedelmi jogunknak e kévé abbé költséges és bonyolult szerkezetű kereskedelmi társaságra, a kft•re, amely a kis-, középméretű vállalatok céljain?* legjobban megfelel. Kifejti a kft. lényegét s párhuzamba állítja a kft.-t a részvénytársasági alakulattal, megvilágítja annak német* osztrák, angol jogi vonatkozásait a igen helyeson megállapítja, hogy ez a társasági forma felel.meg az oly vállalkozóknak, akik maguk is aktive kapcsolódnak be a vállalti tevékenységbe.

Kiemeli e cikk során, hogy az uj társasági forma a benne rejlő szociális gondolat folytán különösön alkalmas lenne - fóiként a mai birto kviszonyok között - a mezőgazdasági termelésünk célkitűzéseinek, a kisipari foglalkozások eredményének fokozására, mert lehetővé teszi a tökéletes felszerelés és értékes üzemi eszközök beszerzését.

í./ Szende Péter Pálnak ? korlátolt felelősségű társaságról irt hiteljogi monográfiájához fűzött bírálatában /Polgári jog 1927 évi III. átfl, 156 1#/ a kérdés minden részletét elméleti és gyakorlati szempontokból ujsaló széleslátókörü szakjogász nyilatkozik meg. Bírálata során maga is bekapcsolódik a ozerző gondolatmenetébe z tovább építi azt a taggyűlés kötelező előírása tekintetében.

Pigyelemreméltó a bírálat során as a distinctio, amit a törzsbe* tél és az üzletrész kettős terminológiája tekintetében tesz, kiemelvén, ho&- a két fogalom bel3Ő tartalma nem fedi egymást kölcsönösen, Hint mondja ’ezek legfeljebb összenőtt ikrek, de a két elnevezés koránt sem egy' 3zlnple ténynek fölöslegesen több névvel való becézése." A törzsbetét