Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1947. 07. 01. 8. rendes ülés

tanék? A belga törvényhozás ezzel kettős célt kivont elérni: egyrészt,

hogy a magánjogi társaságok is a kereskedelmitársaságok hajlékony, rugalmas formái szerint alakulhassanak, másrészt, hogy élvozzék a jo i személyiség előnyeit, különösen pedig azt az előnyt, hogy az egyes tagok halálr. vr.r7 fizetésképtelensége a társaságot létében ás működésében ne veszélyeztesse*

b. / ö.lább belga reformok a kereskedelmitársasági ,jo ban c.cikke

/Ksroskcdelmi jog 1933 évi ■ v~ « 11* szám»/ az el oík.-jiq.: mintegy

folytatásaként a belga igazságügyminiazteriumbem végzett tanulmányok alapjIn ismerteti a tervezett ás azóta már meg is valósult reformokét. Vizsgálódásai e cikk során is főként a kereskedelmitársasági jog lényeges kérdéseire irányulnak a különösen a részvényjog és a kis és középvállal]ozások megalapozására egyaránt alkalmas korlátolt felelősségű társaságok nézőpontjából vetnek fel értékes gondolatokat. Beható részletezéssel ismerteti az u.n. családi társaság létesítésére irányuló s elfogadott törvényit , mely Sociáté prlvé# á responsabiiité li i^u j fejezetként

nj. őrt beiktatást a belga kereskedelmi törvénybe.

c. / Az u,j bankjogok Irán jelvei c. alatt közzétett c Hitében /tesz* lányi Arthur Emlékkönyv, Budapest, 1936. 238-255.1./ megállapítja, hogy a világháborút követő gazdasági válságok során gyökeresen megváltozott az ■állam viszonya a nagybankokhoz. Az állam neia nézhette közönyösen a nagy hftnkvállaL átok bukását, hanem majus malum evitandi causa kén; télén volt azok segítségére sietni.

Az uj bankjogok természetesen visszatükrözik az államnak bankokkal szambái megnyilvánuló helyzetét. így az 1934- évi svájci banktörvény a az 1955 évi belga bmkrendslet rámutatnak arra, hog; a b&nktevékenyaé :

L közszol álat egyik nemévé vált s ezért az országok egész sora felügyelet alá helyezte a nagybankok működését. Az újabb bankjogok tehát beleszólnrJc az üzletvitel általános irányításába. Gondoskodnak c.z állaní ellenőrzés oly kiépítéséről, melynek célja bár a hitelbiztonság erősítése, de mégsem bénítja meg az egyéni kezdeményesést és egyéni felelősséget.

Ezek után ismerteti a bankok megalakuláséra vonatkozó szabályokat, az engedélyező rendszert, az alaptőkeminimumot, a kockázat megosztását, a vállalat érdokét szolgáló vezetés biztosítás t. Különösön hangsúlyozz?;. a publicitás fejlesztésére, a bmk feltáró-kötélességére vonatkozó elveket s a független szakértők felülvizsgálatra és az állami felügyeletre hivatott szerv műk. -'ro 'irányuló kívánalmakat.

Végül ismerteti a hazai bankjog fejlődését s megállapítja, hogy bár a magyar bankjogban még nem vr.. 15sült meg Á936-ban/ az állami irányítás és ellenőrzés abban a mértékben, mint a külföldön, de a külföldi /Belgium, Báni a, Németország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Csehszlovákia/ banktörvényekben érvényesülő alap elvek egyrészt- - bár határozatlan .lakban, átfogó conceptio nélkül - halványan fel leikot Ő hazai jo szabályaink-W5-