Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1947. 07. 01. 8. rendes ülés

“bin i3# Brno megái 1 apitáaának alátámasztása okából hivatkozik a konkrét

j o g ezab ályo kra.

d,/ la rérmnoration des ne; bres du Conscii d*Adnl.niatrr..tioa des

r.ociőtés oar actions. /Hev.Intern doo Sociátés. II» 1936-37. 57-62.l./cim

alatt megjelent értekezést, nem áll módomban ismertetni, mert az ezideiy beszerezhető nem volt.

A II. rósz 2. csoportjába sorozott publikációk:

a. / A francia korlátolt fel^Iősségft társaság c. cikkbon /Jogál- 13323 1927. évi II. f III. füzet./ foglalkozik a századforduló első tizedébe!

jel.ntkez- ama kérdéssel, nem volna-3 szükséges a kereskedelmi társaságoknak meglévő alakulatait olyan intézménnyel kiegészíteni, amaLy a német Gesellschaft mit beschränkter Haftung fogalmának felel meg.

Miután a francia részvénytársasági jor; liberális rendelkezései mellett nem volt égetően szákségoo a korlátolt felelősségű társaság meghonosításé, az erre irányuló törekvés Franciaországban nehezen tudott megizmosodni. Ezzel a helyzettel szénben azonban szükségképpeni változást eredményezett a versr-illosi béke. A meghódított Elszáse-Lotharingiában a német jog szerint alakult számos virágzó korlátolt felelősségű társaság működött. Esek működésének megzavarása, feloszlatása vagy más uj társasági formába kényszerítése a közgazdasági érdekek súlyos sérelmével járt volna,

Mindez arra indította a francia törvényhozást, hogy me galkossa a korlátolt felelősségű társasági f onnét.

Ilyen előzmények után jött létre az 1925 évi március hó 7-i törvén 7/ Sociétás á responsabllitőe limitée. Ennek ellenőre a törvény kezdetben nem kényszer!tette az elszászlotharingiai már létező 3 & német jog szerint alakult korlátolt felelŐ33égü társaságokat arra, hogy az uj francia társasági formát Öltsók magukra. Ezekre a társaságokra lociliö jogként a régi német jog volt kötelező. Az 1Q2G. évi február hó 10-iki újabb törvény azonban már nem tanusitóttá a korábbi toleranciáját s az előző évben kelt törvény hatályát kiterjesztette a német jog szerint működő kft.-ra is, kötelezve azokat, hogy alapszabályaik módosításával egy éven belül alkalmazkodjanak a francia törvény rendelkezéseihez.

Bár a francia törvény nem tudta magát más külföldi, különösen a német jogi behatásokkal szeiaben izolálni, a francia kft. mégis lényegesen különbözik' a n V.et Gesellschaft mit beschränkter Haftung intézményétől.

Ezeket az eltéréseket éles ,g zi megfigyelésből fakadó kritikával részletezi a cikk s n francia kft.-t átmeneti alakzatnak állítja be a személyi éa tőkeegyes lés közé. Be mir; a német jogban a korlátolt felelős sésü társaságnak tőkeegyesülési jellege domborodik ki erősebben, addig a francia kft. a személyi egyesüléshez áll közslebb.

b. / Megjegyzések dr. kuné Ödönnek a korlátolt felelősségű társasági 1 szóló törvénytervezetéhez cim alatt /kereskedelmi jog 1927. évi 24. évfolyam 105-110 lap/ közölt cikket nőm áll módomban ismertetni, mert az-4-