Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 09. 25. 1. rendes ülés

tése tekintetében. A tudomány és közvetve az egész értelmiségi réteg szinvonala függ attól, hogy kik által egészül ki az egyetem tanári testületé. Ez nyilván messzemenően függ attól, hogy miképpen történik a legalkalmasabb személyek kiválogatása.

Hogy a kiválogatáshoz szükséges szakértelem és viszonylagos elfogulatlanság elsősorban magában az egyetemi tanári testületben tételezhető fel leginkább, azt mutatja már az is, hogy a mai értelemben vett egyetemek eszményeinek tekinthető középkori, XI-XII, századbeli párizsi és olasz egyetemeknél az egyetemi tanárok szerződtetése kizárólag a világi és egyházi hatalmaktól független egyetemi tantestületet, illetve annak képviselőjét /rector/ illette meg. De ugyanerre vall az is, hogy az újabban létesített egyetemeket is megilleti -az erre vonatkozó tételes rendelkezések alapján- tanszéküresedés, illetve betöltés esetén a kezdeményezés és előkészítés jogköre. Ez van hivatva kezeskedni arról, hogy a legalkalmasabbak kiválasztása a köz érdekeinek megfelelően történjék.

Straub Brúnó és az orvosi kar javaslata mintegy anticipálja azt, hfcgy az autonómiák pályázat esetén a jelölés jogával mindig a közösség érdekeinek szem előtt tartásával élnek, vagyis felteszi azt, hogy a jelölés sorrendje minden esetben fedi a pályázók alkalmassági sorrendjét s igy abból indul ki, hogy az autonómiák által javasolt sorrend feltétlenül respektálandó. Ennek a sorrendnek, vagyis az első helyen jelöltnek a kineveztetését biztosítandó javasolja Straub Brúnó azt, hogy a második vagy