Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 12. 12. 4. rendes ülés - 95. Miniszteri leiratok
21S szavazási joga, 1907 és A magyar országgyűlés költségvetési joga és a delegációk, 1914, 86 lap} amelyek mindegyike még az első világháborút megelőző időben jelent meg és az akkori osztrák - magyar közjogi viszonyból folyó vitakérdéseket tisztán magyar irodalom felhasználásával fejtegeti. Ezenkivül több, nyomtatásban is megjelent előadást tartott a Magyar Jogász egyletben /Bosznia-Hercegovinát érintő viszonyaink jogi természete, 1911» Kőzéposztálypolitika és adózás, 1929» A felsőház jogkörének megállapítása, 1936} Történelmi alkotmányunk és a koruányzóhelyettesről szóló 1942. évi II. törvénycikk, 1942/, és jogi szaklapokban irt néhány kisebb, bár mindenesetre értékesnek minősíthető tanulmányt /A királyi intézmény és történelmi alkotmányunk újabb alakulása, Magyar Jogi Szemle, 1927* Államformáink, Jogállam 1930} Az alsófoku közigazgatási bíráskodásról, Magyar Közigazgatás, 1933*/. Tekintettel előrehaladott korára és szakirodalmi működésének ma már aktuálisnak nem tekinthető kérdések körül forgó voltára, publikációi színvonalának elismerése mellett sem jöhet nézetem szerint a tanszék betöltésénél egyenrangú jelöltként számba. Legyen szabad itt foglalkoznom röviden tudományos müveinek különkülön való ismertetése és értékelése nélkül, Zseáényi Béla személyiségével és munkásságával is. Zseáényi Béla a magyar közjognak és a politikának a miskolci jogakadémián hosszú éveken át volt tanára, akit a pécsi egyetem jogi kara a közjogból habilitált és jeles tanítói munkásságának elismeréseképpen az egyetemi ny.rk. tanári ciraet is elnyerte. Az 1944. december 21-én Debrecenben összegyűlt ideiglenes nemzetgyűlés elnökévé választotta és ezt a tisztséget 1945. novemberéig, a végleges nemzetgyűlés megalakulásáig töltötte be. A végleges nemzetgyűlés azzal honorálta a demokratikus Magyarország államszervezetének kiépítése körűi kifejtett buzgó tevékenységét és az eszel általa szerzett érdemeket, hogy a közéleti kitűnőségek sorából választható 12 képviselő között neki is m mdátumot aaott. Jelenleg budapesti gyakorló ügyvéd, ozélesskáléju és magas-szinvonalu irodalmi működésének jelentősebb termékeiként a következőket sorolhatjuk fel; Az alkotmányjogi reformok politikai problémái /1925/» A felsőházi javaslat /1925/* A magyar-honi ág.hitv.egyház főtisztviselőinek részvétele az országgyűlés fel3Őházában /1926/, A képviselőjelölés /1927/, A csehszlovák köztársaság alkotmánya /1927/, A törvényhatóságok képviselete az országgyűlésen /1927/* A vacuum Juris /1928/, Miskolc szellemi élete és kultúrája /1929/, Molnár Kálmán magyar közjoga /1931/, Vitáé közjogi kérdések /1931/, üj választójogot /1931/, A kormányzói jogkör kiterjesztése /1937/, tresedés és utódlás a kormányzói tisztben /1937/, A kormányzóválasztás /1938/, A felsőház uj jogköre /1938/, A magyar alkotmár jog fejlődése 1918 óta /1939/. Karunk alkotmányjogi tanszékének vele való betöltését nagy nyereségként könyvelhetnénk el, de tekintettel élethivatásának és,politikai tevékenységének őt Budapesthez kötő voltára, a hozzá 7.
