Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 12. 12. 4. rendes ülés - 95. Miniszteri leiratok
ZiS intézendő jpeghivás elfogadására nem számíthatunk. Jelentésem teljessége szempontjából mégis mellőzhetetlennek tartottam Zsedényi Béla igazi közjogi vénával megirt tudományos munkái irányában elismerésünk nyilvánítását• Szabó József miniszteri tanácsos, az iparügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának főnöke, 1941-ben a kolozsvári egyetem a jogbölcselet magántanárává habilitálta. A hegedet is magában foglaló Csongrád vármegye szülötte, aki egyetemi tanulmányait végig a legkiválóbb eredménnyel a szegedi egyetem jogi karán végezte. Először pénzügyi közszolgálatban állott, azután törvényszéki titkár és biró volt, majd pedig a közigazgatási bíróság tanácsjegyzőjeként működött. 1933-34-ben Bécsben, 1937- ben Hágában, 1943-ban pedig Genfben folytatott külföldi tanulmányokat. A karunk felállítását követőleg tartott 1945. december 4-i kari ülésben a kultuszminiszter ur által létesített "nemzetközi kapcsolatok és összehasonlító jogtudomány* elnevezésű tanszékre nyilvános rendes tanárrá hivtuk meg, ez a tanszék azonban a létszámkereteknek a folyó év nyarán történt végleges megállapítása során áldozatául esett az ország nehéz helyzete miatt elkerülhetetlenné vált takarékoskodás érvényesítésének. Szabó József említett meghívásának alapjául Horváth Barna professzortársunk mélyreható szakvéleménye szolgált, amelynek birtokában tett Schneller Károly dékánunk egyhangúlag elfogadott javaslatot Szabó József meghívására. Horváth Barna ebben a bírálatában áttekintést nyújt Szabó József jogbölcseleti tárgyú munkáinak többségéről, igy legyen szabad ebben a részben az 6 megállapításaira - mint a legilletékesebb szaktanár tollából származókra - támaszkodnom. Szabó József két legnagyobb terjedelmű müvéről /A szuverénitás, 1936, 224 lap és Szuverénitdselméletek, 1937» 202 lap/ Hírváth Barna megállapít ja, hogy a birói gyakorlatnak széleskörű és fáradhatatlan elemzése alapján igyekszik bennük a leginkább tartható szuveténitásfogalmat kiválasztani. Nagyra értékeli üorvát Barna Szabónak "A jog alapjai, különös tekintettel a nemzetközi jogra" c. tanulmányét, /1938* 96 lap/ amelyet filozófiai megalapozottságú, a reálizmussal és az idealizmussal üzemben a szubjektív kriticizmus mellett állástfoglaló, hatalmas gondolkodási erőről tanúskodó, széleskörű irodalmi ismeretek birtokában és lendületes kifejezőképességgel megirt tanulmánynak minősit. Szabó Józsefnek habilitációja óta irt tanulmányai közül Horváth professzor megemlíti "L»hégémonie des Grandes Puissances" cimü, a genfi Die Friedens Warte folyóiratban 1943' ban megjelent kis t;üulmányát /9 lap/, amelyben a hatalomelmélet ellen és a nemzetközi szervezet mellett foglal állást, majd bővebben foglalkozik "A jogászi gondolkodás bölcseleté" /1941» 71 lap/, "Hol az igazság" /A biró lélektani problémái, 1942, 55 lap/ és "A jogtudomány helye az emberi gondolkodásban" /1942, 20 lap/ cimü értekezéseivel, amelyek mindegyike lényegében ugyanazon probléma, nevezetesen a iogikumnak és a pszichologikumnak a jog birodalmában való jelentősége és viszonya körül forog, a logikai zártság illúziójával és a jogbiztonság formális látszatával szemben 8.
