Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 12. 12. 4. rendes ülés - 95. Miniszteri leiratok
m Goltner 1934-1938 között egyik szerkesztője volt a szegedi jogásztársadalom ezekhen az években megjelent, Jog cimü folyóiratának, amelyben két értékes tanulmánya jelent meg "Az államhatalmak elvál aztása vagy együttmtiköáése" /1936, 23 lap/ és "Alkotmány - alkotmányézemlélet - alkotmányvédelem" /1938, 9 lap/ címen. Az előbbiben amellett tör lándzsát, hogy a magyar felfogásnak az államhatalomnak a Szent Koronában megtestesülő egysége felel meg, az utóbbiban pedig történeti alkotmányunk hajlékony voltánál fogva a túlzottan merev, konzervatív és elzárkózó u.n. alkotmányvédelmet helyteleniti, rámutatva arra, hogy éppen "e történeti alkotmányrendszerekben az alkotmánysértés és alkotmányfejlesztés néha csak mennyiségi és nem minőségi különbségeket látszhatik feltüntetni". Goltner vizsgálta a hitlerizmus jogi téren végrehajtott reformjait is /Bíráskodás a nemzeti szocialista Németországban/, /1936, 6? lap/, a~ melyeket a német bíráskodásnak a weimari rendszer idején bekövetkezett válságára való visszahatásnak minősített és magyar vonatkozásban való mirtéul vételüket határozottan elhárította. A közjogi bíráskodás jellegének és érvényesülési körének néhány vitás kérdését n gy alapossággal fejtegeti "Közjogok bírói védelme" /1937, 20 lap/ cimü cikkében? "A közigazg atási bíráskodás helyzete és jövője a nemzetközi jogfejlődésben" /1941, 25 lap/ cimü dolgozatában pedig a közigazgatási bíráskodás megjelenési formáinak a fasiszta államrendszerekben való mikénti átalakulásáré1 számol be. Több cikkét említhetjük még /igy A jogalkotás és a jogalkalmazás viszonyának uj alakulása, 1937, 11 lap? A célbíróéi?kodás, 1937, 24 lap/, amelyekben azonban az alkotmányjog mezejéről már inkább a perjog tudományának területére nyúlik át} számos újabb publikációja pedig egyenesen perjogi éa másfelől gazdasági közigazgatási tárgyú /igy pl. A gyermek, mint tanú a modern jogszolgáltatásban, 1941} Az ügyész helyzete és szerepe a német jogszolgált tásban, 1942} Gazdaságszervezés - közellátásbiztositás, 1941} A fogyasztás képviselete a gazdassigszervezeti jogban, 1941» A mezőgazdaságszervezés feladatai é3 eszközei, 1942/. Goltner munkásságát összefoglalólag úgy jellemezhetjük, hogy az igazi tudományos elmélyülésről és kiváló elemzőképességről tesz tanúságot, s az elsőrendű alkotmányjogász összes képességeit bizonyltja, de két szempontbólnézve sem teljes horizontul egyrészt Goltner szinte kizárólag csak a magyar és német irodalomra támaszkodik, a francia és angol szakmunkákat többnyire csak német fordításból idézi, másrészt közjogi témaválasztása - a szegedi Jog-ban megjelent, fentebb tárgyalt két értekezésétől eltekint ve - javarészt csak az egyik államhatalmi ággal, a bíráskodással kapcsolatban felmerülő kérdések körül forog. A kezdőbetűk rendjétől ezen a ponton eltérve, T i h a n y i L a j o ügyvédet, Pest vm. tb. tiszti főügyészét veszem most sorra. Rét alkotmányjogi tárgyú, Önálló munkáját említhetem /A magyar országgyűlés ujoncmeg\ í 6
