Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 12. 12. 4. rendes ülés - 95. Miniszteri leiratok
Goltner Dénes budapesti Ítélőtáblái biró, a volt szegedi, majd kolozsvári Ferenc József-Tudományegyetemen a magyar közjog magántanára Makói születésű, tanulmányait a szegedi egyetemen folytatta, ahol 1928-ban a jogtudományok kormányzógytirüs doktorává avatták. Első önálló müve "A választási rendszer és eljárás befol ása az országgyűlési képviselőválasztások érvényességére" cimmel jelent meg /1933» 69 lap/, ennek egyes részei azonban a Jogtudományi Közlöny, továbbá a őirák és ügyészek Lapja 1932.évi folyamában már korábban is napvilágot láttak. Goltner ebben a munkájában a politikai értékelés lehető kikapcsolásával tisztán abból a szempontból birálja a különböző választójogi rendszereket, hogy mennyiben mozditják elő a választások tiszta lefolyását és a visszaélések miatt benyújtott panaszok számának lehető csökkentését. A választójog kiterjesztését ebből a szempontból közömbösnek minősiti} a tirfkos szavazást azonban határozottan a nyilt szavazás fölébe helyezi, mert a kecsegtető, megvesztegető jellegű előnyigéréseknél ma jóval gyakoribb agressziv jellegű, a választót hátránynyal fenyegető befolyásolásokkal szemben tökéletesebb védelmet biztosit. Titkos szavazás esetén a választójog gyakorlásának kötelezővé tételét tartja helyesnek, majd határozottan ellene nyilatkozik a választás mindennemű közvetettségének vagy a szavazókerületek központjába való centralizálásánál is, ami haladó és demokratikus irányú gondolkodását bizonyltja. A választási processzus egyes részleteivel foglalkozó kisebb értekezései /A költségbiztositék a választási bíráskodásban, 1933, 6 lap} A tanuvallomástétel: kötelesség és a titkos szavazás, 1935, 16 lap/ után 1937-ben tette közzé legnagyobb terjedelmű munkáját "A képviselőválasztások érvényessége felett: bíráskodás alapkérdései"-ről /303 lap/, három problémát minősítve ilyennek az érvénytelenségi okokat megállapító anyagi szabályokat, továbbá a válasz tási bíróságok szervezetének és eljárásának körvonalazását. Igen nagy dogmatikai és adatbeli felkészültséggel veszi itt összes részleteiben világálat alá a vál sztási bíráskodás intézményét, megvilágítva annak fogalmi körét és tartalmát, majd behatóan analizálva a választás, mint közjogi jog ügylet természetét és a választási bíráskodással kapcsolatban az államra . háruló feladatokat. A választási bíráskodás terén végzett, mólyrenyuló monografikus kutatásainak eredményeit használta fel "Jogvédelmi rendelkezések a választójogi törvényjavaslatban" cimmel a Ferenc József-Tudományegye tem Barátainak Egyesületében 1938-ban tartott és az erről az előedássoroza ról megjelent kiadványok között publikált előadásában /46 lap/, amelyben az 1938»XIX.tc. akkor parlamenti tárgyalás alatt álló javaslatát helyezi a jogászi kritika boncoló kése alá, kidomborítva ezzel kapcsolatban azt az ismételten visszatérő felfogását,hogy a magyar alkotmány szelleme szerint a közjogok birói védelménél nem az egyéni alapjogok megóvását, hanem a tárgyi jogszabályok feltétlen tiszteletben tartásának biztosításét kell vezérelvnek tekintenünk. 5
