Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 11. 20. 3. rendes ülés

«t

*871-80

41.5

59*2

95

1881-90

49,7

48,1

97

1891-900

45.6

42,5

98

1901-10

41.5

59.5

95*

1911-20

55*o

31*7

... _ ..9JL

36.8

' 5471 '

93

1951-40

55.9

30,2

84

Az első időszaktól eltekintve a refornátuazág szftletósi aránya ugyan állandóan kisebb volt, de az eltérés csak árnyalati és közben jó iáőn át a reformétusságre nézve javuló tendenciájú volt, d>- legalább is nagyon stabilis volt egészon az államhatalom - fordulatig, A nagy megrendülés pedig 1950 u' '.n következett be, amikor már a sovén földbirtokpolitika ős gazdasági, valamint kulturális elnyomás ncgőrlelte a népek békés lelki rendjének megbillenésén kivtil a tönegjelenségek terén is érezhető vészes gyümölcseit. Bár szerző nei: hajlandó a biológiai teljesítőképesség romlátás egyedül a gazdasági körülménynek rosszabbodására visszavezetni /67*1./, mégis közel esik az a feltevés, hogy a döntő lökést ez adta nog, Kom ártott volna a kistájak összefoglalásánál /68.1,/ a természetes sz porodás kistájankint meglehetős nagy eltéréseket is mutató ar '.nyszámait felekezetűnként indexelni is és igy a fejlődés iramát részletesen is szonügyro venni, líaga a természetes szaporodás a magyarság körében - rs lative a románsághoz - meg jobban esett, mint a születési

arány indoxszárna, így - hogy osak az újabb eredményeket is*. *

mortcssük - az 1881-90-os román természetes szaporodási kulcsot 100-al véve egyenlőnek,a magyar 97 volt,Ez az index 1921-50 közt már 86-ra és 1951-40 közt 69-re esett le, /A születéseknél, mint láttuk, még 84 volt az index./ A magyar halálozási arány javulása toJv't már nem tudott lépést tartani a születési hányados elésével, A magyarság természetes szaporodása a Kio-Szamos ne ttén még mindig jó /pl, trianoni országos viszonylatban/j ugyanis a 10 pro millet meghaladja, de a rom ns ,gé ’^ynnakkor 15,6 ezrelék. Hallatlan biológiai egészség, teljésitőképesség j le!

A gazdasági élet alapjairól szóló fejezet azon állítása, hogy az országos átl! gnál alacsonyabb, 50,6^-os szántóarány már eleve a mezőgazdaságilag hátrányos területek közé praelasztinálja e tájat, nem helyes, A baj inkább Ozfhogy az 50^~os arány sem jelenti azt, hogy csupa értékes területről van szó, Szerző ezt egyébként megfelelően hangsúlyozza is, A sok lényegbevágó és helyénvaló megjegyzés és analógia

22,