Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 11. 20. 3. rendes ülés

haladó'hajók szegély- és áruforgalmát vagy a folyó mentének a népsűrűségét vizsgáljuk,átalakul statisztikai vizsgálati területté* A jövedelem közgazdaság-elméleti probléma, de ha a jövedelemnek az egyes társadalmi rétegek közt való mikénti megoszlása érdekel, egyszeriben statisztikai feladvánnyá alakul át* Nyilvánvaló, hogy A 1 d o b o 1 y i Nagy Miklós is, mint földrajzkutató határolja el a különböző tájakat, de mihelyst ezt elvégzi, a stntisztikai megismerés eszközével vizsgálja -a tájhatásokat e ez alapon igyekszik az egyes tájak - hogy úgy mondjuk - 8tatisztikai ogyéniaégót megállapítani. Ezzel vérbeli 8tati3ztiteii..fqliir. datot vállal magára és oly eredményekre jut, amelyekre a gazdaságiöldrajzilag homogén tájak szerinti elhatárolás nélkül nem juthatna,

~o~

A 1 d o b o 1 y í Hagy Miklós irodalmi munkássága méreteiben elég jelentős. Megjelent tanulmányainak és cikkeinek száma és sokoldalúsága - különösen é~ letkorát tekintve - egyenesen meglepő. Helyes önmérsékletre vall az, hogy magántanári képesítésének érdemleges elbírálása céljából publikációinak viszonylag kis részét csatolja kérvényéhez. Csupán a képesítési tárgykörhöz szorosan odatartozékat, Még e téren is eklektikus, A mállókéit értekezések oldalszáma - eltekintve a nem egyszer terjedelmes és önálló kutatások eredményeképpen készült táblázatoktól - a 300 oldalt meghaladja,

A mellékelt tanulmányokkal nem a terjedelem és nem is a megjelenés időpontja szerint fogunk foglalkozni, hanem a dolgozatok módszertani jelentősége és az eredménye-k tudományos súlya szerinti sorrendben, E szempontból alapvető és egész kutatási irányának a jogosultságát eldönteni hivatott, tehát elvi jelentőségű kis tanulmány a mindössze huszonkét oldalt kitevő '’Tájnépesedés*1 cimü munkája, amely 1941-ben jelent meg. Szerző szerint az elhatárolható s igy individualitással biró tájakat nem önmagukban kell vizsgálni, hanem mint az emberek által lakott és egyrészt ezért az emberek által átalakítható, másrészt az emberi életformákat átalakító kerettel és élettérrel, A táj és az ember azorcs szimbiózisban van. Az emberre hat a táj és másrészt a földfelszínre gyakorolt hatások közt ott van az ember is, aki különböző kultúrájával, eltérő fizikai és szellemi adott-4»