Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 11. 20. 3. rendes ülés
ságaival a földfelszín növénytakaróját, ezzel az életlehetőségeit, sőt - hosszabb idő távlatában - a talajnak a minőségét is átalakíthatja, Ezért nyilván tudományos feladat az, hogy felderlttesoókj miként hatnak a földrajzi adottságok az ember számszerű alakulására o másrészt, hogy miképpen hat vissza az emberszám megfogyaúkozása vagy nirtolen megnövekedése a táj arculatára, Szerző szerint nehéz megérteni a multat s még kevéobbé lehet megcsinálni a jövő számvetéseit a táj és az ember szimbiózisának figyelembe vétele nélkül', Jó példákat hoz fel a természet erőinek az emberre s az emberek tömegjelene egeire gyakorolt hatásának megvilágítására, Hangsúlyozza a hatás kölcsönösségét is, mogállapiis-»ván, hogy az ember kultúrája és kivált gazdasági civilizációja miképpen hangolhatja magához a tájat, Vizsgálati módszere rokon a szellemtörténeti módszerrel és végeredményben a Tains- féle milieu elmélet speciális alkalmazás - változatát jelenti« Ha megengedi ia azt, hagy az cun* "kulturtdjban 11 már szinte egyenrangú az ember befolyása a fizikai környezet, faktorainak a hatásával, mégis hangsúlyozza azt, hogy a.természet örök erői bizonyos határok közé szőritják az ember kezdeményező képességét• Ezért az u.n, elsődleges tájalkotó tényezőkkel szemben /éghajlat, hegyszerkezet/ hibás és reménytelen vállalkozás felvenni a versenyt; ez alapon vonja le szerző azt a következtetést, hogy az enlitett elsődleges tényezőimre való tokintet nélküli gazdaság- vagy népesedéspolitika eredményei nem Ígérkeznek tartósaknak, A tanulmány második része még fontosabb; oz foglalja ugyanis magában a tájnépeeedési alapvetést* Abból Indul ki Aldobolyi Hagy Miklós, hogy a népesedésre vonatkozó elméletek - kezdve M a 1 t h u s t o 1 egészen a legujabbakig - javarészt egyoldalúak* De még a szinoptikus és ily értelemben kompromisszumra hajló elméletek is abban a hibában szenvednek, hogy többnyire a földgömb egy kisebb részére, az azonos civilizációs, illetve kulturfokon álló társadalmakba vonatkoznak és ezért nem tarthatnak igényt egyetemes érvény magyarázatokra; éppon őzért nem is tekinthetők tulajdonképpen teóriáknak, Ha az ilyen ogyetemes érvényű elméletek felállításának sikerében egyébként nem bizik szerzőnk, m.'gis szükségesnek tartja azt, hogy a magyarázató!: ne mellőzzék a környezetet, mint adott, do
