Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 11. 20. 3. rendes ülés
minél kisebb • igy az egyöntetűség Nagyobb esélyeit biztooltó- 'Ve tájakra, akkor ezzel megnyílik annak a vizsgálatnak a lehetősége, amely az egységesnek minősített terülőton élő népesség legkülönbözőbb tömegjelenségeit van hivatva folöoriteni, Ez egyben azt is jelenti, hogy a közigazgatási, közhasznai;:,too beosztásnál sokkal tudományosabb területi tagolás birtokába közülünk. így ugyanis a más-más földfelszíni befolyásoknak a tömegjelenségekre /pl. a lakosság szaporodásának, ütemére, a születések és halálozások számára, az elvándorlás vagy odaköltözés mértékére, a korcsoportok tagozódására, az elemi műveltségre vagy a termelés színvonalára/ gyakorolt hotáspt kifogás talanabb módszerrel tudjuk tisztázni, mint a közigazgatásilag egységes /pl. megye vagy járás/, de földrajzilag ugyancsak sokszor heterogén területek közt fennálló különbségek alapján. Ugyanis forimlisstikus igazgatási területegységek egybevetése a kellő homogenitás hiánya mjatt elmossa a jellegzetesBégeket s igy az egyébként talán fennálló okézr. i kapcsolatok nem domborodhatnak ki. Az emberfőidrejzi ku— ta-ís által elhatárolt területek tömegjei amié in ok az elemzése uj ismeretekkel gazdagít s igy ennek a statisztikai meglőni- rés szempontjából ismeretelméleti, módszertani értéke van, A statisztikus munkatere -szinte mondhatnék- uj dimenzióval gazdagodik ezáltal: a helyes térelhatárolás ni pj n nyilé kilátásokkal. Az azonban egész bizonyos, hogy sokkal szolidabb, módszertanilag kövesebb gánccsal illethető bázisra tesz szert a statisztikus akkor, amidőn u*n* tájé ysó;;okkel operál a közigazgatási egységek helyett. Ha most már a földrajz kutatója egyben arra is vállalkozik, hogy e tájegységek tömegjelenségeinek a sajátosságait megállapít*a, akkor ezzel cyben statisztikussá is válik. Erre vállalkozik A 1 - dobolyi Nagy Miklós, Eléggé közismert az, hogy a határkérdések tanulmányozása a látókört kiszélesíti és n tudományokra gazdagitélag, művelőikre Ösztönzőleg hat. Hogy viszont a más-más nézőpontok hatása alatt mily könnyen alakulnak át a különböző tárgykörökbe tartozó fo -álnak, statisztikai fogalmakká, arra nézve hivatkozunk a jeles orosz statisztikusnak, Tschuprownak a véleményére, aki t ilálóan mutat rá arra, hogy a város földrajzi fogalom ugyan, de azonnal statisztikai fogalommá lesz, hogyha lakéinak foglalkozásbeli tagozódását és a faluétól való eltérését vizsgáljuk, A folyó is földrajzi fogalom, do ha a tükrén 3,
