Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 11. 20. 3. rendes ülés

téeát, valamint a természeti tényezőknél? az emberre gyakozolt befolyását figyelmen kivül hagyja, de legalább is másodrendűnek és nőm a földrajz tudományába tartósé jelenségnek tekinti. Viszont a csillagászok, a talajvizsgálók, a minernló gusok, stb, határtullépé&t látnak a földrajz csen nagyon tág értelmezésében

A másik, újabban nagy súllyal érvényesülő vélemény szerint a földrajz a földfelszín és a rajta élé ember együttes vizsgálatának a tudománya. Tehát nem mint égitestét nézi a földet /ezt meghagyja a kosmográfus, a csillagász feladatának/, -hanem mint életteret\ mint ilyent oknyomozó leírás alá veti, 1 modernebb irányzat szerint tehát a földrajz célja a föld felszínének, egyes részeinek s Így az egyes országoknak vagy tájaknak oknyomozó tudományos elemzésüt, E munka közben természetszerűen elsőrangú szerepet kap az ember, amely n földtől éppen úgy nem választható el, mint ahogy r. földfelszín arculata is magán hordozza a rajta élő ember munkáját, kultúráját és gazdasági civilizációjának a szinvonalát, E felfogás hivei R e t z .o 1, Brunhes, Hettner, nálunk gróf Telki Pál, Kogutowicz Károly, Fodor Ferenc, M o n d ö 1 Tibor, stb* Anélkül, hogy e vitába bekapcsolódni kívánnánk, leszögezzük azt, hogy Aldo b o 1 y i Nagy Miklós a földrajz ezen utóbbi értelmezése mellett foglal állást, E felfogás sok és a tudományos világban fémjelzett tudósnak a meggyőződése s így az korántsem jelent bizonyos elszigetelt vagy éppen extravagáns véleményt,

A másik kérdés, amelyet röviden tisztáznunk kell az hogy a földrajz feladatának ezen utóbbi meghatározása mellett milyen kapcsolatba kerül a tudomány a tömegtér-;/ok oknyomozó leírásával; vagyis a statisztikával. Szinte evidens, hogy a kapcsolat adódé;■ * m azért, mert az ember és magatartása a földfelszín vizs^ u.atától e felfogás szerint- nem választható el. Már pedig az ember és fiziológiai m lamint gazdasági és kulturális élotnyilvánulásai egyben - számok is, amelyek regisztráltatnak, csoportokba foglaltatnak* olomeztetnekj igy segítségükkel okszerű kapcsolatok, vagyis tudományos következtetések állíthatók fel. Ha most már a földrajz kutatójának sikerül akár a hegyszerkezeti egyezések vagy különbségek sega. 'gével akár a f oly évi zr end szeri egységei;, avagy egyéb földfelszíni jelenségek alapján elhatárolni a különböző terület eher, kiecbb-nagyobb -a lehetőségig persze