Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1945. 12. 03. 2. rendes kari ülés

QsO> valamint a statisztikai tanszék együt­tesen rendelkezett egy tanársegédi státusba sorozott tudományos segéde­rővel. / 2/ A jog tanitása az utolsó év­tizedekben lényeges átalakuláson ment keresztül s az előadások egyeduralma megdolv'n, egyre nagyobb szerephez jutottak újabban a szemináriumok, a gyakorlatok és a különböző praktiku­mok. Ezeknek a hivatásuk az volt, hogy a jogtanuló iniciativája és cse­lekvő részvétele éppen úgy biztosít­tassák, mint ahogy a te rmészet tudo­mányi vagy a bölcsészeti karon. Ta­pasztalat szerint az ily értelemben vett aktiv joghallgatók felkészült­sége sokkal értékesebbnek bizonyult, mint azoké, akik csak az előadások passzív részesei voltai- . Kern. szorul közelebbi indokolásra az, hogy az egyes hallgatók valamennyi dolgoza-t'­­nak átnézése, a szemináriumi könyv­tár kezelése stb., tudományos se -éde­­rők nélkül olyan munkatöbblettel ter­helné a professzort, amely őt érté­kesebb munkájától vonná el. 3/ Ennek felismerése indította 194-C-ben az akkori közoktatási kor­mányzatot arra, hogy karunk számára 14 főnyi segédszemélyzetet biztosit-» son. Kétségtelen, hogy a kezdet ne­hézségei és a ,nem mindig sikerült szelekció folyományaképpen e segéd­személyzet működése csak részben vál­totta be a várakozásokat.•Ebben azon­ban jelentős szerepe van annak is,hogy Kolozsvárott a tudományos segédsze­­mélyze egy része a díjtalan gyakor­nokokból került ki. A kar tagjainak egyöntetű tapasztalatai szerint a díjtalan gyakornoki intézmény nem 45.

Next

/
Thumbnails
Contents