Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

lasztva a büntetésvégrehajtás egyéb végrehajtástól, mi az Ítéleti jogerő jelentősége a végrehajtás szempontjából, ebben a kapcsolatban részletesen tárgyalva a perorvoslat intézményét is. Az általános jellemzést illető eddigi megállapítások ismétlését mellőzve csal: arra kívánunk még rámutatni, hogy a per és a végrehajtás viszonyának kérdésében merevnek találjuk a szerzőnek azt az álláspontját, amely szerint a végrehajtás nemcsak nem része a pernek, de természeténél fogva nem is lehet per. Ez azonban a tételes szabályozás kérdése, mert lényegénél fogva lehet a végrehajtás. per is, bár az ilyen perben különösen nagy mértékben domborodik ki a funkciószerüség dologias jellege és erősen háttérbe szorul a személyi vonatkozás. A végrehajtási eljárás túlnyomóan a dologi szemlélet hatása alatt áll. A végrehajtható közokirat intézménye lényegében azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárás megindítója és a továbbiakban is hajtóereje egy külön jogi értelemben vett dologfajta, amelynek mintegy függvénye csupán a végrehajtó gyanánt jelentkező hitelező személye. A végrehajtási zálogjog is voltaképpen jelzálogjog a vagyonjogi végrehajtási jogban, tehát -épp

úgy, mint a végrehajtó közokirat*

speciális jogi értelemben vett külön dolog, lényegében dinamikus dologfajta. A dologi -nevezetesen a dinamikus dologi- szemlélet tulnyomósága tehát sajátosan jellemzi a végrehajtási jogot általában. -A végrehajtási eljárásban szereplő személyek tekinteté-, ben a szabad mozgásnak nagyon csekély

47.