Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés
A'iS vagy enyhébb mértéke szerint fokozati különbségeket mutat. Ez a megvilágitás, amelyben azt a kérdést részesítettük, kik lehetnek peres felek az egyházjog házassági köteléki perében, természetszerűleg csak azt a célt szolgálja, hogy megfelelő perspektívába állíthassuk egyfelől a problémát, márfelől azt a módszert, ahogyan a problémát Móra Mihály kezeli. Ebben a tekintetben pedig meg kell állapitanunk, hogy a szerző a problémát ezúttal is a nagy összefüggések szemszögéből vizsgálja és egyfelől az egyházi házassági joggal, másfelől az egyházi és a világi perjoggal állitja viszonylatba s az idevágó alapvető kérdéseket az irodalom nagyszabású figyelembevételével, éles logikával és önálló Ítélettel dönti el, nem mellőzve az egyházi jogtörténet szempontjából való meglágitást sem. Ami különösen az egyházi házassági per rendszerének a - világi perjogra való hatását illeti, ebben a tekintetben hangsúlyozza a szerző azt a nagy jelentőséget, amely ahhoz fűződik, hogy a házassági per intézményének létrehozása az egyházjog ujitása, éles ellentétben a korábbi világi joggal, amelyben a házasság megszüntetése a házasfél -a férj- magánhatalmi ténye, mely biroi ellenőrzésre nem tartozik. Ez a jelenség a házasságról vallott * felfogással függ össze. Az egyházi házassági bíráskodás kifejlődésének folyamatát a szerző plasztikusan ismerteti és ebben a mederben bő teret szentel Gratiánnak és a klasszikus .45
