Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés
4 Yb lyen állitott perenkivüli "társadalmi" funkció -hordozói azok, akik a házassági köteléki perben felek gyanánt szerepelnek. Abban igaza van Mórának, amit arról mond, hogy a per nem folyik légüres térben,hanem az anyagi joggal is vannak vonatkozásai, de ez a vonatkozás általában csak szubjektív, elegendő, ha a felek csak állítják valamely perenkivüli társadalmi funkció szolgálatát a maguk részéről. A perenkivüli társadalmi funkciónak ezt a fogalmát a legtágabb értelemben kell venni s ez a világi polgári perben rendszerint nem is külön kérdés tárgya, mert magától értődő. Csak bizonyos perfajták azok, amelyekben a perenkivüli társadalmi funkció kérdése külön megítélést * kiván. így pl. olyan perjogi rendszerben, ahol a kereskedelmi pernek külön szerkezete van, nem mindenki lehet a kereskedelmi pernek ügyfele, hanem csak az, akinek a kereskedelemhez, mint perenkivüli társadalmi funkcióhoz való bizonyos viszonya megállapítható, /kég szembeötlőbb ez a tőzsdebiráskodás alanyi körének elhatárolását illetően./ Az ilyen perjogi rendszerben a kereskedelmi "forgalom" önálló, szinte megszemélyesített tárgya, az áru, mint gazdasági dinamikájú dolog az, amelynek "kiszolgálója" lehet csak ügyfele a kereskedelmi pernek. Bármily meglepőnek is tűnhetik ebben az összefüggésben az egyházjognak a kereskedelmi joggal párhuzamba állítása, mégis azok után, amiket erről a kérdésről előbbi fejtegetése-43 1
