Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés
-VM jogtechnikai- exaktsággal azt a már / említett folyamatot, mely az egyházi per kifejlődése révén az egyházjogot a modern világi perjog kifejlődését illetően a conditio sine qua non méltóságára emeli. A Gratián-tanulmánynál terjedelemben jóval nagyobb, de az alapvető tudománymüvelő tulajdonságok tekintetében hozzá hasonló Mórának a házassági kereseti jogról szóló főműve. Mielőtt ennek a munkának közelebbi méltatására rátérnénk, előre kell bo~ csátanom, hogy ebben a könyvben is ugyanolyan éles problémalátás, sőt problémakedvelés és az irodalmi apparátusnak ugyanaz a hatalma's mérete található, mint a Gratian-tanulmányban és mindjárt hozzátehetem: mint Mórának munkáiban általában. Hogy az irodalmi apparátus nemzetközi dimenzióju, szinte természet es az egyházjognak "világjogi" jellegénél fogva. /V.ö. dr. Móra Mihály: Az egyház jogi irodalom útja -1938. 34. lap- c. dolgozatával./ A latinnyelvü, rendkivül nagyméretű egyházjogi irodalmon felül számtalan hivatkozást találunk Móránál főleg német és olasz szerzőkre, még pedig nemcsak az egyházjogi irodalom művelőire, hanem igen gyakran a római jog irodalmára is, nemkülönben világi magánjogi és büntetőjogi munkákra s úgyszólván a jog min-I den ágára vonatkozó tudományos fejtegetésekre. Hogy a magyar jogi irodalom széleskörű figyelembevétele Móránál megállapítható, külön hangsúlyozásra nem is szorul. Ami már most a ’ házassági kereseti jogról szóló monográfia méltatását illeti, ebben a 41
