Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés
sősorban olyan munkáiddal foglalkoznunk, amelyek végig a perjog medrében maradnak és egyébként is a szoros értelemben vett perjogot érintik. Ilyen különösen a "Házassági kereseti jog a köteléki perben az egyházi jog szerint", mely 1941-ben jelent meg /260. lap + X. lap/. Ilyen továbbá Móra Mihálynak egy sokival rövidebb terjedelmű munkája is: "Die Drage des Zivilprozesses und der Beweislas bei Gratian" /1937.60.lap/. Ez a kisebbik munka talán legalkalmasabb arra, hogy vele kezdjük meg - annak kimutatását, hogy Móra Mihály tudományos munkamódszere valóban megfelel azoknak az irányoknak, amelyeket elismerően jellemeztünk az eddigiekben és amelyek Móra Mihálynak saját programmatikus kijelentései szerint szubjektive is munkálkodásának általa választott jellegzetességei. 1 Gratian-tanulmány elsősorban annyiban jelentős, hogy erőteljesen kidomborítja Móra Mihály egyházjogi munkásságának jogtörténeti megalapozottságát. Ebben a munkájában Móra nagy nyomatékkai hangsúlyozza, hogy a mai egyházjogot meg sem lehet érteni a régi jog tanulmányozása nélkül, s utal a jogtörténeti vonatkozásoknak a hatályos Codex értelmezése szempontjából való jelentőségére is. Gratian személyiségének és munkásságának általános jellemzése után bemutatja Gratian módszerét, majd a tanulmányában tárgyalt két kérdés medrében bizonyltja Gratian munkásságának önálló tudományos értékét. Ennek a tanulmánynak egyik tárgya annak kiderítése, ismerte-e Gratian a büntető peren kivül a polgári pert 38.
