Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

ban előrebocsátjuk annak a megállapítását, hogy Móra Mihály az uralkodó polgári perjogi elmélethez csatlakozik, az u.n. jogvédelmi i-.

I

gény elméletéhez vagy máskép kifejezve a konkrét keresetjogi elmélethez, amelynél újabb -és a per lényegének megértéséhez közelebb juttatóelmélet is van már, a Sauer-féle elmélet. Ez azonban nem kifogásolható, inkább a kutató óvatosságára mutat, aki egy olyan téren, amely mégsem a tulajdonképpeni szaktudománya körébe esik, a tudományos tekintély elismerésének álláspontjára helyezkedik. Egyébként is stilusosan egy egyházjogász részéről.

Dr. Móra Mihály egyházi perjogi tartalmú főművei közül tulajdonképpen legtanulságosabban mutatja az ő kutatási módszerét az az 1941. évben megjelent munkája, melynek cime: Az egyházi adó és az egyházközség alapkérdései /260. lap/. Ez a munka a legsokrétűbb: az egyházi és világi jogrendszer igen sokféle problémájának és szempontjának felvetése és megvilágítása. Látszólag ugyan kevéssé perjogi jelentőségű, mégis.valójában nem egyéb, mint azoknak az egyház jogi és világi jogi alapvető jelentőségű elvi kérdéseiének megvilágitása, amelyek az előkérdéseket szolgáltatják annak a kérdésnek eldöntéséhez, hogy az egyházközségi adó lefoglalható-e. Lényegében tehát % ez a munka is perjogi jellegű, tekintettel arra, hogy a benne tárgyalt fő probléma a végrehajtási jog, tehát egy -tág értelemben véve- perjogi diszciplína körébe tartozik. Mindazáltal célszerűbbnek mutatkozik el. 57.