Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1928-1929, Szeged
1927. október 23. II. rendes ülés
re eltérő rendelkezéseket mutat s az egyöntetűség nehezen volna biztosítható, hanem azért sem, mert a belső jogrendszernek a domicilium szabályozásánál az ahoz fűződő jogi hatások miatt olyan szempontokra is tekintettel kell lenni, melyeknek a nemzetközi jogban nincs jelentőségük és megfordítva úgy, hogy a domiciliumnak állami jogi fogalma a nemzetközi jogban nem használható. így, hogy egy példát említsünk, az állami jog helyezkedhetik arra az álláspontra, mint a mi magánjogi törvénykönyvünk javaslata is teszi, hogy valakinek több lakóhelye lehet. A lakóhely fogalmához fűződő igen különböző : magánjogi, perjogi, közigazgatási, pénzügyi jogi stb. hatások miatt a több lakóhely lehetősége indokolt s el nem ismerése esetleg az egyesek érdekeit sértené. A nemzetközi jogban viszont épen ellenkezően a domicilium olyan fogalmára van szükség, a mely a több domiciliumból származó összeütközések lehetőségét kizárja. Az megint nehezen képzelhető el, hogy az állami törvényhozás a domiciliumnak két különböző fogalmát állapítsa meg : egyet a nemzetközi jellegű s egy másikat az ilyen jelleggel nem biró jogkérdéseket illetően. A domiciliumnak az első tervezet által adott fogalma különben is nehezen volna elfogadható. Ez a meghatározás, tekintettel arra, hogy a
