Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1925-1926, Szeged

1926. június 26. X. rendes ülése

befejezetlen. Ami a munka tárgyát részletesebben illeti, az előszó és a bevezetés után szerző a felelősség fogalmával alanyi és tárgyi ismérveivel foglalkozik. Az itt és általában ezen munkánál fölhasznált irodalom, már terjedelmesebb és a forrásul szolgáló munkák fölhasználása is alaposabb, mint a föntebb ismertetett munkánál. Egyébként azonban a föntebb hangoztatott kifogások jelen munkára is állanak. így amikor a 18. és 19. lapon a fuvarozó felelősségéről szólva subjectiv és az objectiv felelősség elvén sarkaló kártérítési rendszereket Ismerteti és ezzel kapcsolatban fölveti a kártokozó cselekmény jogellenességének kérdését, - a következő megállapítást teszi : " Jogellenes az a cselekmény, amely másnak valamely a jog által védett érdekét arravaló jogosultság nélkül sérti. Elsőben is : a jogellenes magatartás mindig nemcsak jogilag védett érdeket, tehát jogosítványt, hanem jogszabályt is sért. Azután jogellenes lehet nemcsak cselekvés, hanem mulasztás is. S végül a kérdés épen az volna: mikor mondható valamely emberi magatartásról, cselekvésről vagy mulasztásról az, hogy a magatartás jogszabályt és jogosítványt sért és ezért jogellenes. És erre szerző nem ad feleletet. A részletek is tévesek. "Jogosultság nélkül sért" mondja a szerző. Hiszen jogosan más ember jogát sérteni logilag ellentmondás. Tovább : " Jogellenes tény mindig embertől származik. Természeti esc-