Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1925-1926, Szeged
1926. június 26. X. rendes ülése
vagy annak egyénértéke egész vagyonából vagy annak egy részéből erőszakkal vétessék ki. Végső elemzésben tehát kötelesség és felelősség /szavatosság/ között nincsen fogalmi külömbéág. Pontosabban : az egyik: ”a kötelesség” az első parancs; a másik: a ”felelősség” a további parancsok alapján előálló kötelesség. Aminek meglátása annál inkább bir fontossággal, mert ha a felelősség fogalmából a kötelesség fogalmát kirekesztjük, ez azt eredményezi, hogy a jogviszonyokból azok másodlagos tüneteinél a személyt kilökjük és helyette a személy vagyonát állítjuk be. Még csak egy helyet emelünk ki, amelyet kifogásolnunk kell. A 15,lapon ezt mondja: ” Ha az adós helyett más adott zálogot, az adósnak nincs subjectiv Joga a zálogtárgyon, vagyoni hátrány azonban szüksógkép őt is éri, ha a zálogtárgy pl.megsemmisül és e hátrány esetleg abban nyilvánul, hogy most már ő lesz kénytelen zálogot adni.” A fölállítás nyilvánvalóan téves, mert az adósnak a más által adott zálogtárgyra tulajdoni joga ugyan nincsen, de van subjectiv joga a zálog tárgyra vonatkozóan nevezetesen az a joga, mely szerint követelheti, hogy az idegen tárgy az ő javára zálogul lekötve maradjon. Nézzük már most a másik pályázónak Dr.Buday Gyula egyetemi magántanár, budapesti ügyvédnek munkáit a tudományos érték nézőpontjából. A