Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1925-1926, Szeged

1926. június 26. X. rendes ülése

azért érvényes. Sohase tudhat ja,hogy cselekvése vagy mulasztása mikor sodorja felelősségbe,szavatosságba.

Amely veszedelemmel szemben való biztosítás kérdése képezi épen ezen munkájának a tárgyát. Ugyancsak nélkülözzük a végső alapok föltárását, amikor a munka harmadik fejezetében, - egyébként egészen helyesen megállapítja, hogy " a biztosítás minden nemének fogalmi eleme, mert szükséges előfeltétele az érdek fennállása#M Ez kétségtelenül igaz. Ám szerző nem mondja meg, mit ért érdek alatt. Nem különböztet subjective fölfogott és objectivizált érdek között. ílrdek általában: a személynek kedvező helyzete,állapota. Ha valamely helyzet kedvező voltát az egyén maga állapítja meg, ez a subjective fölfogott érdek;- ha valaki más határozza meg, vagy mások állapítják megavagy valamely államszerv, ez az objectivlzált érdek. Mindkettőtől külömbözlk azután a cél fogalma.

Cél ugyanis olyan érdek, amelynek megvalósítását az érdek alanya maga elé kitűzi, amelynek megvalósítására tör, amely tehát erőkifejtésének vagy mulasztásának szülő okává válik. Lehet valamely helyzet valakinek érdeke, anélkül, hogy célja volna. Ha ugyanis az érdek alanya nem tud vagy nem akar az érdek betöltése végett cselekedni vagy mulasztani. Ha egyszer a biztosítás minden nemének szükséges előfeltétele az érdek fennállása, akkor indo-