Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1925-1926, Szeged
1926. június 26. X. rendes ülése
"E©-22. részben előadni szükségesnek tartom, azzal nem akarok semmit levonni fentebbi értékelésemből. így mindenekelőtt főműnkéjának "A felelősségbiztosításnak" előszavában mondottakra nézve megjegyzem azt, hogy amikor a felelősségbiztositás jelentőségéről és e biztosítási nem mindinkább fokozódó fejlődéséről beszél, nem mutat rá a végső okra, amely az általa helyesen megállapított tételt eredményezi. Kern mutat rá arra, hogy ez az ok végsőlege* a jogilag szabályozott emberi életnek mindinkább fokozódó kockázatosságában keresendő. Keresendő tehát abban, hogy a jogrend a jogszabályokban megállapítván az abstrahalt tényálladékokat, a megfelelő concrét tényálladékok létesítésében az egyént mindinkább e észen magára hagyja, fokozatosan kizárván a jogilag releváns concrét factumok létesítésénél az állami assistentiát. Másrészt az ilyképen a felek által szabadon létesített concrét tényálladékoknak öszszemórését a jogszabályban foglalt abstrahalt tényállással és ez összeül rés alapján a jogi hatásnak - a jogosságnak vagy jogellenességnek autentikus levonását, a jogrend magának tartja fenn. Amiből egyenesen következik, hogy amikor az egyes cselekszik vagy mulaszt, sohasem tudhatja előre jogi bizonyossággal, hogy amit végzett az érvényes-e va y érvénytelen, jogos-e vagy tilos;- avagy tilos ugyan, de
