Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. január 17., IV. rendes ülés

4

felsőoktatási reform tárgyalása no húzódjék cl.

I

Dlrner professzor a reform Ügyével kapcsolatosan fölveti a kérdést: milyen emberanyagra számíthatnak a felvételeknél a jövében ? Hogyan látja a Kar a tanszékek magas színvonalú oktatásának kérdését, ha a hallgatók nagy százaléka gyenge képességű ? Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között más tematikával és más módszerrel kell oktatni, mórt éppen a gyengék miatt kell a tanszékeknek állandóan rodukálniok az anyagot. Célszerű volna megkérdezni a Minisztériumot,.hogy a távlati tervvel kapcsolatoson hány gyógyszerész kiképzésére lesz szükség.

Kínok a létszámot illetően úgy tudja, hogy a hiány még fennáll. Véle* monyé szerint neu feltétlenül szükséges, hogy a gyenge hallgató diplomát szerezzen. A középiskolai reformtól azt reméli, hogy csak jóképceeágil fiatalok fognak egyetemre kerülni. Az Egés7ségugyi Minisztériumban hangsúlyozták, hogy minésógi felyétolt szeretnének elérni. A gyógyszerészi oktatásnál a norm az intézeti gyógyszertári munka ellátására alkalmas gyógyszerész kiképzése.

Dr.üiróné adjunktus hozzászólásában kifejti, tapasztalata szerint sem az

érettségi bizonyitvány, som a fclvé.oli vis-ga orodmónyo nem ad biztos képet a jelölt teljssitSkópesnégéröl. Gyakori eset, hogy a középiskolád ból szorgalma révén kivaló eroduónnyel kikerült fiatal az egyetemen nem boldogul, mert itt derUl ki, hogy ónálló gondolkodásra nem képes. Viszont jó- és közepesrendüok igen sokszer felfejlődnek. Az a véleménye, hogy az egyetemi tanulmányok első két évében kell a későbbi tanulmányok és a gyakorlati élet által megkívánt módon szigorú követelményeket támasztani, A kezdet nehézségein át kell segíteni a hallgatókat, a konzultálást azonban nem szabad túlzásba vinni, tort nem fogják ambicionálni a gondolkodást, A vizsgákon következetes szigorral kell megkívánni az egyetemi nívójú tudást és nem szabad lehetőséget adni a második és harmadik pótvizsgára. Aki ilyen módon lemorzsolódik, a munka valamely más területén még kiváló tagja lehet a társadalomnak, kegyólamjegyek árán aaonban csak rossz gyógyszerész válhatik belőle. Véleménye szerint az előadott tananyag nívóját nem a hallgatóság különböző képességeihez, hanem a társadalmi követelményekhez kell méretezni s azt kell osztályozni, hogy ezt a szükséges anyagot milyen .értékben tették ragukévá a hallgatók.

Kedveosv professzor kifejezésre juttatja, igen hasznos volna tudni, hogy továbbra is az eddigi 3 félévi, vagy pedig felemelt oktatási időre lehet-e számítani. Ennek ismerete a Felsőoktatási Reformbizottság munkáját nagyban megkönnyítené.

blnök válaszképen közli, hogy legutóbb a agyar tudományos Akadémián foglalkoztak a reform kérdésével. Az ülésen Végb professzor tartott ismertetőt és tett javaslatot, amelyet mindkét egyetem, sőt a gyáripar és más intézmények képviselői is elfogadtak, A javaslatok között az oktatási időnek 4 évről !> évre való felemelése is szerepelt. Az oktatandó anyag mennyiségét és a kívánalmakat az intézeti gyógyszerész véglete részben már örvönalasza.

Kodvessv professzor refer turnéhoz még hozzáfűzi: a Bizottság úgy véli, asUkséges lenne a további években a fizika keretében a rádióaktivitásnak önálló, ill, fakultatív tárgyként való felvétele és a gyakorlati oktatással való összekötése.