Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész kar tanácsülései, 1957-1960, Szeged

1959. február 9., II. rendes ülés

Kar finden tagja személyesen : ismeri őt. ■_ Önéletrajzából és személyi okaányibol kitűnik, hogy 1900-ban Szüle­tett Marósvasárhelyen, tehát jelenleg 59 éves. 1925-ben szerezte meg gyógyszerészi oklevelét és egyben az Egyetem Gyógyszertárban gyakor­nok lett, majd 1929-ben egyetem vegyész. 1930-ban került -Pécsre aint az ottani Egyetem Gyógyszertár vezetője. ítt szerezte meg a Magán­tanári képesitást s üint docens, főgyógyszerész jelenleg is az Egye­tem Gyógyszertárat vezeti. Tagja volt a Magyar Gyógyszerész Tudomá­nyi Társaságnak és a* V. Gyógyszerkönyv szerkesztő Szakbizottságinak. Előadó és vizsgáztató tanára a pécsi Gyógyszerész Technikus Tanfo­lyamnak. Az egyetemi tanári állás elnyerésére benyújtott pályázatához 22 köz­leményt mellékel, melyek az alábbi módon oszlanak meg: Ónálló kutatáson alapuló kísérletes munka ' /13 magyar nyelven és 3 német nyelven/ ...... 16 Nem kutatáson alapuló közlemény ......... 4 Társszerzővel készült munka .............................., 1 Kéziratban mellékelt, nem publikált munka . . .. 1 Összesen: 22 /A 13 magyar nyelven megjelent - önálló kutatáson alapuló - kísér­letes munkából 2 német nyelven is megjelent./ Ónálló kutatásokon alapuló kísérletes munkái közül 12 a gyógyszeré­szi technológia körébe tartozó galenikumokkal, recepturával és 4 gyógyszerészi technológiai, főleg galenusi, illetőleg kémiai anya­gok vizsgálatával foglalkozik. Jelentősebb munkáit és eredményeit az alábbiakban ismertetjük: Bari dr. Önálló kutatáson alapuló kísérletes munkái közül igen ír­­tékesek azok a' gyógyszerészi technológiai témával foglalkozó közle­ményei, amelyek visszatükrözik több évtizedes laboratóriumi praepa­­rativ es vizsgálati működését, igen értékesek azo,, amelyek a tink­­turák és extractumok készítésével,'vizsgálatával, a raktározás alatt észlelt változásokkal foglalkoznak. Üem különben emlitóst érdemel a nitroglycerin tabletta előállításának tökéletesítésére irányuló kísérletei, valamint a szén és szénkészitmények viszgálatai. Bari dr. a gyágyszerészi technológiában igen fontos kivonó eljárá­sokkal foglalkozott, behatóan tanulmányozta azok értékét a tinkturák előállításánál. Minden részletére kiterjedő figyelemmel 6 féle kivo­nó eljárással 24 féle tinkturát készített. Az általa előállított 144 tinktur vizsgálatát elvégezve a különböző fizikai és kémiai vizs­gálatok eredményeit éles látással, helyes Ítélőképességgel értékeli. Megállaptja, hogy minden tekintetben megfelelő tinktura előállításá­hoz a szokásos perkolációs eljáráson kivül sikeresen alkalmazható a aiakolációs eljárás is. A tinkturák raktározása során észlelt fi­zikai és kémiai változásokból megállapítja, hogy a tinkturákat hosz­­szabb ideig nem célszerű eltartani, mert azok főleg hatóanyag szem­pontjából változást:szenvednek. /Magyar Gyógyszerésztudományi Társa­ság Értesítője 1935» 1; ?.sz./ Bari dr. precizitására jellemző, amikor a tinkturák készítéséhez felhasznált drogok nedvesség tartalmával ób a drogokból előállí­tott tinkturák etil-alkohol tartalmával foglalkozott. V-izsgálacta a tinkturákat organoleptikusan, fizikailag és kémiailag. A 'tinktu­rák egyrészét napfényen, másik részét sötét helyen raktározta el. Nagyszámú vizsgálatainak eredményeiből megállapítja, hogy a tinktu­. 7 .

Next

/
Thumbnails
Contents