Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész kar tanácsülései, 1957-1960, Szeged
1959. február 9., II. rendes ülés
- 11 rák előállításánál ne» közömbös a drog nedvesség tartalma és ezért javasolja, hogy a ÍV.'-Magyar Gyógy szexkönyv szövegében ..Írják elő a tinkturák készítéséhez szükséges felhasználandó drogok nedvesség tartalmát. Á tinkturák eltartása során megállapította, hogy a napfényen eltartott tfaktúrákban jelentékeny változások »ennek végbe és a vizsgálatai alapján javasolja, hogy a tinktűrákat napfénytől noates helyen raktározzák el. /Magyar Gyógyszerésztud* Társaság ' Értesítője 1937»3»sz./ Bari dr. ne özet gazdasági szempontból is. fontos kérdéssel, "a tinkturák előállításának idejével foglalkozott. A kéfdés tisztázására 6 olyan tinkturát választott ki, amelyek különböző hatóanyagot /alkaloidát, glukozidát, illóolajat stb. tartalmazó drogokból készülnek. A perkolációs idő változtatásával készült tinkturákat megvizsgálta- és megállapította, hogy a gyógyszerkönyvben előirt perkolációs időnél sokkal rövidebb idő alatt is lehet - a gyógyszerkönyv kívánalmainak megfelelő - tinkturákat készíteni. /Magyar.Gyógyszerésztud. Társaság Értesítője 1938.6.sz./ Bari dr. anyaggazdálkodás szempontjából is igen értékes gondolattal foglalkozott. Arra gondot, hogy erjedéses kivonással:a drogokban lévő szénhidrát-féleségeket /keményítőt, nyálkát stb./ lebontja'ós a savas erejedéskor keletkező sav a drogban levő hatóanyagot vizben oldhatóvá alakítja és ezáltal annak hatóanyag, tartalma emelkedni fog. A kérdés tisztázására száraz belladonna levél-kivonatot, száraz be- 1éndéklevél-kivonatot, kinakéreg-kivonatot, ópium-kivonatot és ebvászmag-kivonatot készített. A kivonatokat a ÍV. Magyar Gyógyszerkönyv előirata szerint, valamint sajtolt élesztős, illetőleg szárított élesztős erjedéses kivonással állította «16. Megállapította, hogy e^yes készítményeknél - száraz belladonna-levélrkivonatnál, száraz belendeklevél kivonatnál és száraz kinakéreg-kivonatnál eredményesen alkalmazható, /mert alkaloida tartalma a ÍV. Magyar Gyógyszerészkönyvi készítményhez viszonyítva magasabb lett/, míg az ópiumból - és az ebyészmagból erjedéssel készített kivonatoknál a várt eredmény elmaradt. Végeredményben megállapítja, hogy nem minden kivonat készítésénél alkalmazható az enjedéses kivonás'eredményesen; /Magyar Gyógys^erésztud.Társaság Értesítője 193ß»3»sz.‘: Phara.’3tg.Nr.49.629./ ^ dr. egy igen aktuális kérdéssel a fehér magyar Szaj^P.ángyokérből készítendő főzetek és tinkturák előállításával es vizsgálatával foglalkozott. Vizsgálataival’ megállapította,. hogy a szoba hőmérsékleten. 4 órás•kivóníssal ugyanannyi szaponin vonódik ki, mint a'fél órás főzéssel. A kivonatok 4 nap- múlva erjedni kezdenek, gyógyszerként nem használhatók, habar szaponin tartalauk nem csökken. A magyar szappangyökérből különböző higitásu szesszel előállitott"tinkturákat vizsgálta és megállapítottá, hogy 'legtöbb Szaponint az a tinktura tartalmazott, amelyet 60 %-os szesszel készített. /Magyar Gyógyszerésztud. Társaság Értesítő je 1943,.2.sz./ / i Bari dr. foglalkozott a forgalomba^erülő:nitroglycerin tabletták hatóanyag tartalmával és annak változásával. Abban az időben igen változó, sokszor igen kevés nitrogjlycérint tartalmazó tabletták kerültek forgalomba. Különböző módon előállított tablettákat vizsgált és megállapította, hogy a tabletták nitroglycerin tartalma függ a tabletta, készítéséhez felhasznált, közömbös szerektől és a tabletta készítésére -előkészített szemcsésitett anyag szárítási hőmérsékletétől és ide- v-' jétől. Kísérletei során megállapította, hogy két féle összetételű tabletta anyag és 20°-os levegőnek 5 perces befuvásával lehet megftrlelő készítményt előállítani, amelynek hatóanyag tartalma hosszabb idei állás után sem csökken. /Magyar Gyógyszerésztud. Társaság Értesítője 1935*1.sz./ . / .
