Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1968-1969, Szeged
1969. február 4., III. rendes ülés
- 3 -. ■ ' « », m ■ 5o A múlt év őszén 1968 október 15-én* orvoskarunk dékánba 7 minden tanszékitek felhívást intézett, hogy az előző évben már megala"kult intézeti, belső etikai bizottságok készítsék el és küldjék be évi jelentésüket az intézet etikai helyzetére vonatkozóan* . Az Intézeti /belső/Etikai Bizottságok /=24 alapszervi,auto# nem etikai'11 három csatornás relais" állomás/ beküldött /számszerint/ *23 helentése alapján egyetemünk múlt évi^etikai helyzete a/ a betege ellátás terén általában csaknem kielégítőnek, b/ a tudományos;kutató munkában viszont határozottan jónak: >mlndsltheto -’’globálisan'“- felszinéiáeh /superficial is ön/ ha nem is felület sen V inaccuratusan/ tekintve* Mélyebb-;betekintéssel /profundalisan/ azonban hiányosságok* hibák;tűnnek elő, elsősorban és főleg a betegellátás számos vonatkozásában, . amelyek az előző évi helyzethez viszonyítva inkább némi eltölódásos változást, mintsem határozott javulást mutatnak# A/ Egyetemünk 12 klinikáját /melyeknek ezévi összesített orvos^létszáma'24b. az egyetem összes dolgozóinak 1951 létszámában/ illeti a betegellátó munka és felelős annak etikailag is kifogástalan elvégzéséért# A múlt évben az említett Singularis esettől eltekintve - etikai panasz bejelentés nem érkezett, olyan jelzések formájában sem, mint az előző évben/l’felülről", oldalról és alulról:quaeátio de strigiis/ miszerint az egyetemi etika legsulyos'abb sérelme az, hogy az orvosok anyagiasak# Az már az akkori ’’etikai kampány" során kitűnt hogy nem á "borraváló" vagy,rboriték" rendszer jelenti egyetemünk etikájának rákfenéjét, de a-!múlt év etikai helyzetét a jelentések alapján felmérve az tűnik ki, hogy egyetemiünk betegellátásában felmerülő legsúlyosabb problémák inkább a közép-~és alsőkáderek‘csoport jában nyilvánulnak es döntő súllyal gazdasági, anyag-hiányosságokból kifö- "• lyólag# A fenti általános megállapításokat aa alábbi adatok alapozzák# a/ A betegellátó munka etikáját minden klihika: csak kielégítőnek jelöli, azonban égy kivétellel /Szemklinika/, minden klinika jelent valami hiányosságot, kívánnivalót, az etikában, amelynek előidéző okául szinte kivétel nélkül anyagi és gazdasági természetű tényezőket emelnek ki. így például; avszűkös-keresztmetszátet, a klinikák és rendelések túlzsúfoltságát /I# és II# Bel.Idegkl#, II#Seb*lä#/* a munkaerők hiáryát;és' ázok fluctuatioját /Orr-füll-gégekl#I Gyermekki# ,I#Seb^ki#, Rtg#,kl#flI#Bél#kl#/| az ebből eredő maximális tulter-~ heltséget, ami az összes munka-kategóriákba soroltakra, de főleg a k$zépkáderekre/ igen súlyosan az I# Seb#klinikán/ és leginkább alsokédesT'^ rekre vonatkoznak, a rendkívül alacsony dotáció miatti alacsony munka-* erő minőség /Szül#ki#/ miatt is# Az ebből fakadó türelmetlenség, számos esetben a dolgozók egymasközti- vagy betegekkel szemben tanúsított etikátlan;magatartásában nyilvánult főleg az alsó és középkáderek csoportjában, és végződött fegyelmi utón történt elbocsátással /Idegkl#/ dorgálással /I#Seb#kl#/ és a legtöbb klinikán a nevelő rendreutasítással — több klinikán a főnök vagy belső etikai bizottsága részéről —néhányszor orvosokkal szemben is- de kimondottan etikái vétség ” nem merült^fel" a "felszínre” /ez a jelentések; Stereotyp, de igen találó megjelölése / még anyagi vonatkozásban sem, mért a jelentések szeriht a klinikák hathatós;rendszabályokat alkalmaznak a visszásságok elkerülésére. /S zül# kl# , H. Seb# ki# / — # SZOTE. 198/1969# 40 pia#Dékáni Hiv./Kné#
