Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1965-1966, Szeged

1965. december 17., III. rendes ülés

- 2 -A Bizottsági jelentésben foglaltak megvitatása során az alábbi taegjegyzések hangzottak el:

Julesz tanár a jelentés 1# oldalán szó van arról, hogy sok tan- I széken, igy az I*sz.belgyógyászati klinikán is docensek is adnall elő. Nem tudja- vajon ezt a Bizottság kritikának szánta-e? Tényl hogy a klinika két évfolyamot oktat, ez viszont a jelentésből 1 nem derül ki. Egyébként úgy véli, hogy az egyetemi tanszékeknek! oktatókat is kell képezniük.

A jelentés 6.oldalán megjegyzik, hogy néhány tanszéknél egyidő- I ben 3-3 oktató is hosszabb időre külföldön volt. Nem tudja a Bizottság hogyan értékelte, jó-e, vagy sem, ha oktatóinknak külföll di tanulmányútra van lehetőségük?

A 12.oldalon a lótszámellátottság kimutatásánál az í.belgyógyá- I szati klinikán + 4 állás a különbség. Eddig úgy tudta,:hogy az állások tekintetében a klinika egálban volt a normával. Kéri en^ nek felülvizsgálatát. '

Gellert tanár a bizottsági jelentéssel kapcsolatos megjegyzését I az alábbiakban terjeszti elő:

"Mig egyfelől igen örvendetes, hogy oktató-nevelő munkásságunkat a "Kollégium” nagyra értékeli, másfelől a vezetésem alatt álló Anatómiai intézetben folyó oktató-nevelő tevékenységgel kapcso-| latosan - sajnálatos tévedés, avagy félreértés folytán - a jelenj tésben két olyan téves megállapítás olvasható, amelyet szó nél-1 kül nem hagyhatok és amelynek korrigálását, illetve alábbi meg- I jegyzéseim tudomásulvételét kell kémem az illetékesektől.

I

A jelentés első oldalán az utolsó előtti bekezdés 3*4. és 5* sorában a következő megjegyzést találjuk:

"Van ahol konzultáció, demonstráció cimén növelik az óraszámot /pl.Anatómia, SzÖvet-fejlődéstan/, 95 konzultációs órát tartanak, ami megfelel egy plusz év óraszámának."

Ez téves megállapítás. A reform által 4 félévről 3 félévre redukált anatómiai, szövettani és fejlődéstani előadási órakeret, valamint ezzel összefüggésben a hallgatóság fokozott igénybevétel Aj illetve megterhelése olyan helyzetet teremtett, mely a vezetései i alatt álló intézet egész oktató személyzetét arra az elhatározásra késztette, hogy a hallgatóságnak a szigorlatra való felkészüli lésben valamilyen módon segítséget nyújtson. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a szigorlatot megelőző 2 hónap folyamán konzultációs foglalkozás keretében önkéntes részvétellel az arra rászoruló hallgatósággal közösen, kérdezés és megbeszélés formájában át- Ej ismételtük és ismételjük az egész szigorlati anyagot. Ez magam és az intézet tagjai részéről jóakaratu, áldozatos munkát jeleni*! nem pedig óraszaporitást. Mi nem uj anyagrészeket adunk elő ezen j foglalkozások keretében, hanem a már előadott és gyakorlatokon j is szerepelt anyagot barátságos megbeszélés formájában és a; sulp ponti részek kiemelésével megtárgyaljuk a hallgatósággal. Azt aéjf értem, hogy a 95-ös óraszámot milyen számitás alapján állapitotPS meg.