Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1962. október 30., II. rendes ülés
\ A tantervjavaslat egyes részei szerintem éppen az előzőekből következően nincsenek helyesen arányosítva, különösen kifogásolom, hogy a társadalomtudományi tagozat tanulói számára, ahol éppen az általános biológia törvényszerűségeinek kiemelése lenne a középiskolai biológiai oktatás legfőbb célja, részletesen tárgyalják a növény és állattant, de az általános biológia tárgyalására csak annyi lehetőség adódik a javaslat szerint, amenynyit'az állatrendszertanban néhány órás kitérők megadnak. Szakitani kell tehát azzal a régi, helytelen gyakorlattal, hogy az alacsonyabb iskolában egyszer már megtanult ismereteket ismételjük, annál is inkább, mivel a tematika maga emeli ki, hogy az alaktanban az általános iskolai mélységet alig kell meghaladni. Nyilvánvaló, hogy éppen a részletes növény és állattan ismertetése az, ahol a tananyagot gyökeresen csökkenteni lehet. Nemcsak ilyen általános aránytalanság mutatkozik meg a tervezetben, hanem az egyes témákon belül az óra ráfordítások aránya is elméretezett. így az első osztályban az uj anyag közlésére rendelkezésre álló 44 órából a,mikroorganizmusok ismertetésére mindössze 2 órát irányoz elő a tervezet, holott a növények rendszerezésére szolgáló 28 órában olyan témák kiterjedt ismertetésére is lehetőséget ad, mint pl. az ember közelében élő mohafajok, vagy a zsurlók alak és élettani jellegzetességei* a mezei zsurló életén keresztül szemléltetve. A második osztály anyagában az előbb emlitett aránytalanságok oda vezetnek, hogy mig az állati szervezet ismertetésére, - amiben benne foglaltatik az állati és növényi szervezet közötti egyezések és különbségek tárgyalása is, - összesen 5 óra áll rendelkezésre, mig az állatvilág rendszerezésének előadása 32 órát vesz igénybe, igy természetes, hogy ezt a túlméretezett órakeretet kitöltendő olyan fejezet is szerepel a tematikában, mint a korállok és medúzák élete, vagy a tengeri gyürüsférgek egyedfejlődése. Teljesen feleslegesnek tartom, hogy középiskolás diákoknak xészletesen beszéljenek az ősszájuságról és az ujszájuságról, viszont nagyon helyes, hogy a hártyásszámyuakat a mézelő méheken keresztül mutatják be és részletesen beszélnek a méhállamról, a méhállam és > környezete egységéről, a gyűjtött méz biológiai jelentőségéről, sőt a méhészkedésről is. Feltétlenül vigyázni kellene azonban arra, hogy az egyes állattipusokat olyan példán keresztül mutassák be a tanulóknak, aminek ismeretének később hasznát veszik. Véleményem szerint a keresztespók biológiai jellemzése nem a legszerencsésebb ebből a szempontból, s a puhatestűek közül a szépia ismertetése sem feltétlenül szükséges. Az egyes fejezeteket az állattanban szerintem kb. úgy kellene körvonalazni, mint ahogyan az a kétéltűek esetében történt. Ez a fejezet ugyanis főleg a kétéltüség és a környezet közötti összefüggést tárgyalja és különös tekintettel van a kétéltűek szervezetében megnyilvánuló progressziókra. A harmadik osztályosok számára készült tantervben a javaslat már elmében sem egészen szerencsés. Nem helyes ugyanis az ember biológiájáról beszélni, mint ahogy helytelen lenne a növények, vagy az állatok ”biológiáját" emlegetni. Ez ugyanis szükségképpen arra a helytelen elhatárolásra vezet, ami a rendszertani szemlélet lényegéből következik és ami helyett éppen a bevezetőben mondottak értelmében a biológiai szemlélet átplántálása volna a szükségszerű. A tanterv egyébként azt irányozza elő erre az évre, hogy az év elején beszélni kell az emlősállatok és az ember összehasonlításáról
