Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. június 26., IX. rendes ülés
- 20 r a kórélettan, feladatának megfelelően, a körfolyamatok etiologiáját, főképen patkómechanismusát tárgyalja részletesen, amire - véleményem szerint - minden jól képzett, általános orvosnak szüksége,-' van, nagyobb szükséges, mint az uj mikrobiológiai tankönyvben bőven olvasható olyan adathalmazokra, melyek az egyes baktériumok speciális biokémiai tulajdonságaira, táptalajon való eldifferenciálására«vonatkoznak. Nyilván ez az oka, ! hogy Népi Demokráciánk a kórélettan fontosságát felismerve az orvosképzésünkben, a felszabadulás után, a Szovjetunió és a nyu gáti államok mintájára, a kórélettant is mint külön szigorlati tárgyat, rendszeresitette. 4./ A kórélettan hazai oktatásának tematikája már az 1950/61. tanév óta teljesen egységes. Ezt megelőzően ugyanis számos hivatalos megbeszélés történt a tematika egységesitésére vonatkozólag a négy egyetem kórélettan professzora között, sőt az Eü. Minisztérium Budapesten, különböző területeken működő szakemberek bevonásával, a kórélettan tananyagára vonatkozó programm-vi< tát rendezett, majd az EülMinisztérium 1400/E/1951 .ÍI.l.sz. alá megküldte az egyetemnek a kórélettani előadások kötelező tanany; gát# Végül is az 1952/55* tanévben az Eü.Minisztérium "a kóréle' tan elméleti és gyakorlati oktatására’* vonatkozólag részletes tervezetet dolgozott ki, mely pontosan előirta az előadandó fejezeteket és az azok oktatására felhasználandó óraszámot is. Megjegyezni kívánom, hogy a kórélettan oktatásának nemcsak haza: tematikája egységes, de az szépen egyezik Aljpem /Szovjetunió/ Heilmeyer, Becher /keletnémet/, Bürger /keletnémet/, Grosse- Brockhoff /nyugatnémet/, Sodeman /USA/ kórélettani tankönyvek tematikájával is. A kórélettan oktatásának az Eü.Minisztérium által előirt egységes hazai tematikája nemcsak olyan megfelelő alapot ad a hallga' tóságnak, amelyre a gyógyszertani és a klinikai tanulmányait fe. épitheti, de a kórélettani előadásokban egyrészt azon alap-kisérletek ismertetése, melyeken mai pathophysiologiai tudásunk nyugszik, másrészt a szervezetben az egyes kórfolyamatok kapcsán működésbe lépő különböző ellenregulatios, kompensatorikus /neurogen, humoralis/ folyamatok ismertetése, valamint az anyagcsere és egyéb kóros jelenségek biokémiai alapjának tárgyalása, lehetővé teszi a hallgatóságnak a modern, experimentális, dialektikus, valamint biokémia gondolkodásra való nevelését is, ami pedig egy jólképzett, szinvonalon álló, szocialista orvostól elvárható • 5*/ A jelenlegi kórélettani jegyzet 19^9/50-es tanévben korszerű volt. Az experimentális orvostudomány állandó fejlődése következtében ismereteink a pathophysiologia számos területén bővültek, felfogásunk egyes kórfolyamatok magyarázatára megváltozott. Ennek megfelelően a kórélettan előadása ezen változások- i nak megfelelően évről-évre módosult, a jegyzet már évek óta lé-: nyeges átdolgozást igényel, amit tervbe is vettem. Az Eü.Miniszjl térium 25*590/1902.sz. leiratában azonban közölte, hogy rövidesen megjelenteti Kesztyűs-Sós: **Kórélettan” c. uj, rövid tankönyvet, amelyre én is igényt tartottam, elfogadtam szigorlat J anyagául és az uj tankönyvnek a hallgatók számára való besz er-
