Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. június 26., IX. rendes ülés

áll rendelkezésükre. így a hallgatóság általában a jelentkezésnek megfelelően, jól, egy tárgyból készül fel, a másik két tárgyból a felkészültségük felületes és hiányos.

2./ A szigorlati megterhelésből adódó hiány szigorlati felkészülés nem a kórélettan tanításának kezdete óta, hanem csak 1955» jSta áll fenn, amióta a mikrobiológiai szigorlat időpontja a Ili.év -első félévének végéről, a ílí.év végére tevődött át /azaz ,a mikrobiológia megszűnt keresztféléves tárgy lenni/. Talán még az is fokozta az utóbbi évben a ííí.év végén a hallgatóság szigorlati megterhelését, hogy a mikrobiológia tananyaga terjedelemben csaknem kátszereéére növekedett /a jegyzet csak 245, a tankönyv 522 oldalszámot tesz ki a 442 oldalas, kórélettani jegyzettel szemben/. A másik két tárgyból ugyanis a követelmény nem változott, sőt tekintettel az 1955- év óta észrevehető túlterhelésre pl. kórélettanból lényegesen csökkent. Többizben foglalkozott egyetemünk Módszertani Bizottsága és az egyetem Vezetősége által a Ííí.év túlterhelésének csökkentése céljából kiküldött bizottságok, majd az utóbbi években működő Reform Bizottságok, a 111.évi szigorlati tárgyak anyagának redukciójával. Ezen üléseken történt megegyezése eredményeképen, az I949/5Ö. tanévi előadások alapján készült kórélettani jegyzet egy része /noha a jegyzetben még szerepel/ már nem is kerül előadásra s főleg nem képezi a szigorlat anyagát. így: már a következő évben kivettük a jegyzetből az idegrendszer és allergia kórélettanát, mivel az előbbi az ideggyógyászatban, az utóbbi a mikrobiológiában kerül előadásra. Megszűnt szigorlati anyag lenni az általános etiológia és pathogenesis fejezete is, mert a szervrendszerek részletes pathophysiologiájának előadása során a hallgatóságnak bőven alkalma nyilik annak megismerésére. Fedések kiküszöbölése céljából több fejezetet nem adunk elő, mert ezek más tantárgyak előadása során szintén előadásra kerülnek, igy nem kívánjuk meg a szigorlaton sem a fizikai kórokok /törvényszéki orvostan/, vegyi kórokok /gyógyszertan/, külső környezeti tényezők /biológia/, vitaminok /élettan, gyógyszertan/, helyi keringési zavarok, gyulladás, daganat /kórbonctan/ kórélettanát.

Didaktikai szempontból, a megértés megkönnyítése céljából, elég sok physiologiai, biokémiai vonatkozás is szerepel a jegyzet megfelelő fejezeteiben, a kóros folyamatok pathophysiologiai tárgyalásánál pedig egész rövid kórbonctani és klinikai utalások is szerepelnek /különben a pathophysiologiai részek, a még csak elméleti tárgyakat tanult hallgatóságnál, légüres térben lebegnének, hiányoznék az elmélet és gyakorlat egysége/. Természetesen ezen utalások terjedelme nem több, mint amennyit a kórboncnok, illetve klinikus szintén kénytelen kórélettanból megemlíteni előadásai kapcsán. Ezen, kizárólag megértést elősegitő, szigorlatra való felkészülést megkönnyítő részek szintén nem képezik a szigorlat anyagát.

5*/ Az ívánovics Professzor Ur által emlitett fedések, véleményem szerint, egyáltalában nem tekinthetők fedéseknek. Hetényi Professzor Ur javaslatára, aki a kórélettani jegyzetet annak idején lektorálta és igen megfelelőnek találta, én kinkább klinikai kórélettant adok elő és természetes, hogy a jegyzetben olyan kórfolyamatok is szerepelnek, mint a klinikumbau. Nem volna célszerű, nem létező, uj kórfolyamatok kitalálása. Csakhogy