Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1960-1961, Szeged
1960. december 13., II. rendes ülés
A bizottság véleménye szerint az élettannak nemcsak a morphologiai, hanem a biológiai alapra is szüksége van s ezért is helyes, ha a biológia oktatása az í* évben marad. Minthogy sem anatómiából, sem élettanból testrészeket, avagy szervrendszereket elhagyni nem lehet, mivel az általános orvosnak is feltétlenül kell bizonyos tájékozottsággal bimia, még a gyakorlati szempontból kevésbé fontos területekről is, ezért az előadási és a gyakorlati anyagot csökkenteni nem volna kivánatos, azonban lehet törekedni pl. anatómiából kevésbé fontos nomenclaturai elnevezések elhagyására. Az anatómia vonalán jelenleg pl. 3/baseli,' jénai és párizsi/ nomenclatura van' világviszonylatban forgalomban. Hazánkban jelenleg a baseli nomenclaturát tanitjuk, ebből is már nagyon sok elnevezés nem szerepel a hivatalos tankönyvben. További csökkentés csak az összes egyetemek szaktanárainak közös megállapodása alapján történhet. Ezért a bizottság az anatómia tanárának javaslatára javasolja a Minisztérium illetékesei felé az ország anatómusainak részvételével ankét összehívását a további nomenclaturai csökkentés érdekében, ami azután a hivatalos tankönyvben is kifejezésre jutna. ilyen értelmű javaslat évekkel ezelőtt történt már, azonban a hivatalos tankönyvben ennek nyomdatechnikai okokból nem lett eredménye. A yizsgaanyag az - a bizottság véleménye szerint - amit csökkenteni 1 ehetne • A vi z sgaanyag nyilvánosságra hozásával''kapcsolatban a bizottság véleménye megoszló. Krámli professzor szerint a vizsgaanyag és a szigorlati kérdések meghatározandók és a hallgatósággal közlendők. Ezzel szemben. Gellert professzor és Nagy docens véleménye az ? hogy a vizsgaanyagot és a szigorlati tételeket a hallgatósággal hivatalosan közölni n&m volna helyes, minthogy ha valamilyen terület döntő súllyal a vizsgán nem is szerepel, arról is kell az általános orvosnak bizonyos tájékozódással bimia. Különben is az eddigi tapasztalatok szerint a hallgatóság kb. tudja, hogy az egyes tárgyakból a vizsgákon, melyek a súlyponti kérdések, hiszen az előadásokon az előadók, a gyakorlaton a gyakorlati oktatók ezekre mindig felhívják a hallgatóság figyelmét. A vizsgaszabályzat erre vonatkozóan intézkedik is, amennyiben kategorikusan kimondja, hogy a vizsgatételeket a tanszékek vezetője állítja össze, azonban azok a hallgatósággal nem közölhetők. A vizsgaidőszakkal kapcsolatban a bizottság javasolja a vizsgaidőszak meghosszabbítását /ami a f.tanévben bizonyos mértékben már meg is történt/, hogy az egyes vizsgák kögött hosszabb idő álljon a hallgatóság rendelkezésére az egyes szaktárgyakból történő felkészülés céljából. Javasolja a bizottság, hogy a vizsgákra való jelentkezés egyéni és ne csoportos legyen. így mindenki az egyes szaktárgyakból akkor vizsgázhatna, amikor abból megítélése szerint a legjobban fel van készülve. /Erre nézve az elmúlt tanév végén Gellért dékán tett is kísérletet, azonban eredménytelenül/. Az anatómia és élettani szigorlatok viszonylatában a bizottság azt javasolja, hogy a hallgatóság először anatómiából és szövettarjLból szigorlatozzék le és ezen szigorlatok birtokában álljon csak élettanból szigorlatra. így az élettan számára még inkább biztositódnék a morphologiai 'ismeretek tudása. Ez a kérdés a két tanszék tanára közötti megbeszélés alapján könnyen megoldható. A bizottság egyébként egyhangúlag helyesnek tartja a két morphologiai szaktárgyból /anatómia, valamint szövet- és fejlődéstan/ a szigorlatnak mint eddig egy napon történő letételét.
