Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1960-1961, Szeged
1960. december 13., II. rendes ülés
1- 6 -kapcsolatban megtett javaslatok szerint a kémia.oktatása eredménye sebbé válik, a biokémia egyes fejezetei már az í. éves anyagba beépíthetők volnának és a biokémiának egy féléven át való tanitása m valósítható volna. Ez nagy könnyítést jelentene a hallgatóság szám ra, mert a !!• év végén a többi szigorlati tárgyra jobban felkészü hetnek, de előnyére válna az élettan oktatásának is, mert a szüksé ges biokémiai tárgyismereteket a hallgatók már az í. félév folyamé: megszereznék. Azok számára, akik a biokémiával mélyrehatóbban szer nének foglalkozni, javasolja a későbbiek folyamán /felsőbbévesek sí mára/ speciálkollégiumok meghirdetését. A bizottság Krámli professzor javaslataival egyetért. Az élettan-, anatómia-, valamint a szövet-fejlődéstannal kapcsolat ban a bizottság az alábbiakat terjeszti elő. Az élettan jelenlegi oktatásával kapcsolatban különösebb probléma nincsen, azonban az élettan tanára részéről felmerülnek bizonyos kívánalmak. Szeretné megcserélni a két félév előadási és gyakorlati óraszámát és a nagyobb óraszámot a íí• félévre tetetni át. Kivá natos lenne, hogy pl. a vér biokémiája párhuzamosan tárgyaltassék a vér élettanával és nem hetekkel azután, miután az élettani tansze már foglalkozott a vér élettanával. E kérdéssel kapcsolatban a biokémia tanára hajlandó a vér biokémiájának előadását átengedni az élettan professzorának. További kivánsága, hogy az anatómia és a szövettan dolgozzék az élettan alá és főleg a rendszeres anatómia előadása az í. év folyamán nyerjen befejezést. Ez a kivánalom az anatómia részére rendelkezésre álló jelenlegi óraszám mellett nem valósítható meg, azonban éppen az élettanra tekintettel az anatómiai tanszék f. tanévtől kezdődően előadási ütemtervét úgy készített( el, hogy az í. év folyamán a rendszeres anatómiának nagyobb része lehetőleg előadásra kerül. Mindössze az idegrendszer és az érzéksze vek fejezete kerül át a íí. évre. így a hallgatóság kellő időben me kapja mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás terén az élettanhoz szükséges morphologiai alapot. Ennek az érdekében azonban az ar tómia kénytelen pl. az izomtan legnagyobb részét kizárólag a gyakoi lati oktatás keretében utalni s ezzel az elméleti előadásokat tehei mentesíteni. Hasonló módon ütemezte be a szövettan is az előadásait és a gyakorlatait. Gél lért professzor a szövet- és fejlődéstan oktatásával kapcsolatosan azon nézetét fejti ki, hogy e tárgyak anyagát fokozatosan korsz rüsiteni kell, a modem submikroskopikus kutatások, különösen az elektronmikroszkópos vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével. E tárgyak oktatása nem szorítkozhat morphologiai viszonyok egyszerű leírására, hanem egyre nagyobb súlyt kell fektetni a struktúra és functio összefüggésére és kölcsönhatására, ilyen irányú törekvések az utóbbi években egyre inkább kapnak teret az intézet oktató munká jában, azonban véleménye szerint ezt a jövőben - a tárgyak volumenének növelése nélkül - még fokozottabban kell érvényesíteni. Felmerül azonban az anatómia és az élettan viszonylatában bizonyos fedés kérdése. így meghatározandó volna, hogy pl. a központi idegrendszer finomabb belső szerkezetét /pályarendszerek, stb./ az anatómus, avagy az élettanász adja-e elő? Régen kizárólag az élettan keretében adták elő. Az utóbbi 15-20 évben az anatómiai előadásokba is beiktatták a pályák részletes tárgyalását.
