Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1959. október 6., I. rendes ülés

- 14 -tat, hogy mégis csak: kell lenni valami túlzott vizsga-psychosisnak a kórélettan iránt, s ennek megszüntetéséhez kéri a pártszervezet részéről Karády professzor segítségét.

Kanyó tanár a katalógus tartással kapcsolatban megjegyzi, többször megpróbálta és sikerrel Apáthy ístván katalógus rendszerét, ami abban áll, hogy a számozott helyekre mindig ugyanaz a hallgató kerül, ezeket névszérint feltérképezik s igy egyszerű rápillantással meg lehet állapítani a hiányzókat.

Julesz tanár az ellenőrzés kérdésével kapcsolatban megjegyzi, hogy az évközi ellenőrzést tartja a legfontosabbnak, azonban nem az u.n. kisvizsgák bevezetésével, amely tul^jdonképen egy rendelet megkerülése lenne és kampányszerű felkészülést eredményezne, hanem a gyakorlatok alkalmával tartott rendszeres visszakérdezéssel, tanévknzi meg beszélésekkel.

$ ' ' i IKí, V .4 7t R,

Az utóvizsgákkal kapcsolatban az a helyzet, hogy a minisztérium a saját rendeletét nem tartja be, mivel ad ugyan kétszeri utóvizsga lehetőséget, de megfelelő időt erre nem biztosit, mert véleménye szerint sem fogadható el a két hetes felkészülési idő. •

Az előadásokra nem járás okát is keresni kell. Biztos, hogy a hallgatók egyrésze az utóvizsgákra készül. Elbeszélgetve a tanulmányi csoportvezetőkkel, megtudta, hogy a hallgatóság közül ha nem is sokan, de egy-egy évfolyamon $-10-15 hallgató a tanév elején nehéz anyagi helyzete miatt meglehetősen megterhelő munkát vállal. íhnek utána kell nézni és valami módot találni arra, hogy a hallgatók erre ne kényszerüljenek.

Waltncr tanár konkrét javaslatot* terjeszt elő a szóbanforgó elmaradt szigorlatok engedélyezésével kapcsolatban: A maga részéről úgy gondolja, nem volna célszerű a Minisztériumnak azt javasolni, hogy mindenkinek engedélyezze a vizsgát október 15-ig, hanem meg kellene nézni, hogy kik azok, akik ezt a kedvezményt eddigi eredményeik alapján megérdemlik.

Javasolja továbbá, igyekezzék a Kar valamit tenni annak érdekében, hogy ilyen helyz*et a jövőben ne állhasson elő. Nagyobb súlyt kellene helyezni arra, hogy határozottan megjelölnék az egyes kollégiumok keretében a professzorok azokat a részeket, amelvek tudása nélkül nem lehet átmenni a szigorlaton. Természetesen aki jobb jegyet akar, annak ennél többet kell tudnia.

A vizsgaidőszakokat véleménye szerint talán a következőképen lehetne kijelölni: júniusban van a rendes vizsgaidőszak, augusztus utolsó hetében az első utóvizsga-, szeptember utolsó hetében pedig a második* utóvizsgaidőszak s akkor a két utóvizsgaidőszak között nem két , hét, hanem egy hónap áll a hallgató rendelkezésére a felkészüléshez.

Dékán véleménye szerint némi váltóztatássál a régi szigorlati rencTet kellene visszaállítani oly módon, hogy a hallgató ha nem sikerült az utóvizsgája szeptemberben beiratkozhatna ’ feltételesen a következő tanév 1. félévére, a félév végén neki mehetne mégegyszer a szigorlatnak, ha sikerrel leteszi, úgy félévét beszámítanák, ha sikertelen marad szigorlata, úgy elveszíti a félévét és a íí. félévben ismétel.