Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1959. október 6., I. rendes ülés
Waltner tanár véleménye szerint az ilyen utó vizsgázás más tárgyak rovására megy. Ez a klinikumoknál is észrevehető, mivel, ha a gyakorló év alatt megbuknak és a könyvezésben továbbmennek, a másik, elmaradt tárgyra készülnek és azt a tárgyat, amelyből gyakorlatoznak elhanyagolják* Bukás esetén tehát az újrakönyvezést minden esetben meg kellene követelni* , Petri tanár hozzászólásában kifejti, véleménye szerint oktatásunk szervezete nem kielégitő, az sem teljesen jó, ahogyan tanitunk. Már korábban is javasolta és ezt a javaslatát most megismétli, hivjunk össze egy ankétot, amely az oktatással kapcsolatos javaslatokat tár„gyalná meg* A tanszékek saját elgondolásaikat Írják le s ezek összesítésével próbáljunk egy javaslatot kidolgozni az oktatás reformját illetően s ezt juttassuk el a minisztériumhoz* Többféle baj van. Van hiba a hallgatóságban is, igy pl* nem lehet csak a tantermi férőhely hiányt okolni a távolmaradásokért. Nem ad igazat Karády professzornak, amikor szemrehányást tesz az előző években hallgatott tárgyakból mutatott tudatlanságért, mert pl. amikor belgyógyászatból mennek a hallgatók szigorlatozni ugyanúgy nem tudnak kórélettanból semmit. Meri állítani, hogy bármilyen tárgyból letett vizsga után két hónapra már nem tudnak semmit belőle. Ennek az az oka, hogy a hallgatók nem tanulnak rendszeresen. Ennek kiküszöbölése érdekében intenzivebbé kell tenni a tanszékek és a hallgatóság kapcsolatát. Ellenőrizni kell, hogy a hallgatóság együtt halad-e az előadásokkal. Az orvosképzéssel kapcsolatban van a minisztériumnak előre kidolgozott létszámterve. Pelveszünk 160 hallgatót, ha ebből kibuktatunk 100-at felelősséggel tartozunk az orvos-ellátottság hiányáért, viszont a társadalom ellen vétünk, ha nem jól felkészült embereket engedünk a betegekhez. Javítana a helyzeten az is, ha az ösztöndijakat kizárólag a teljesítményekhez mérnénk, vagyis a jókat erősen támogatnánk, a resteket pedig egyáltalában nem* Jelenleg az a helyzet, hogy 800-850 lélekre esik nálunk egy orvos, 5 év múlva ez a szám kedvezőbben alakul, ebből az következik, hogy a hallgatók elbírálásánál szigorúbb mértékkel lehet majd mérni. Addig azonban rá kell szorítani a hallgatókat arra, hogy tanuljanak. Megismétli azt a javaslatát, hogy a tanszékek az oktatás megváltoztatására irányuló javaslataikat küldjék be a dékáni hivatalba. Tóth dékánhelyettes megjegyzi, hogy egy évvel ezelőtt egyetemünk is kidolgozott a minisztérium felhívására egy tervezetet az óraszámok és vizsgák tekintetében, amit a minisztérium csekély változtatással el is fogadott. Most, egy esztendő után kiderül, hogy sáfját javaslatunk nem -jó* A beszámolóból egy konkrét . jelenség merült fel s ennek K az okát kell kikutatni és ezen segíteni. Nevezetesen a kórélettani szigorlat ügye. Közismert, hogy a bőrgyógyászat, vagy az ideggyógyászat sem tartozik a könnyű szigorlatok közé s ott 87, illetve 97 %-os volt a vizsgateljesitmény a rendes vizsgaidőszakban, ugyanakkor a kórélettanból mindössze 28 %-os. ügy érzi, hogy a hallgatóságban kialakult egy psychosis a kórélettani vizsgáztatással kapcsolatban. Az a benyomása, hogy a maximális jóindulat ellenére a kérdések feltevése olyan hangulatot vált ki, hogy nem tudnak válaszolni a kérdésre. * Petri tanár javasolja, fogadja el a Kar Waltner tanár javaslatát abban a tekintetben, nézzék meg névszerlnt, kik azok a hallgatók, akik megérdemlik előző eredményeik alapján, hogy még egy utóvizsga terminus engedélyezését javasolja az egyetem számukra. A Kar a javaslatot elfogadja.
