Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. április 22., IV. rendkívüli ülés
- 3 -Dr. ANDÍK ÍSTVÁN egyet. doceas, az orvostudományok kandidátusa« Dr* Anriik István 1910-ben született Kővágószöllősön, ahol apja kovácsmester* Anyja dolgozó paraszt származású* Szüleinek családi házon kivül más vagyona nincs. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Pécsett végezte, ahol 1935-ben orvosdoktorrá avatták. A pécsi Belklinikán 1935-től 1939-ig mint dijtal an - gyakornok, azután mint dijas gyakornok, 1940-től mint tanársegéd működött* 1942-43. tanévben állami ösztöndíjjal hat hónapot töltött Bécsben Eppinger professzor klinikáján. A második világháború idején 1939-1944—lg minden évben 6-7 hónapot kórházi orvosként katonai szolgálatban töltött. 1944-ben ' tj frontszolgálatra, tábori kórházba osztották be. Egy évi szovjet hadi- tf fogság után egyhangúan igazolták, és ismét a pécsi Belklinikán dől- i;j gozott osztályvezető tanársegédként 1949-ig, amikor a Pécsi Városi Kórház belgyógyász főorv osá, majd igazgatója lett. A kórház újonnan létesült belgyógyászati (osztályát és laboratóriumát ő szervezte meg. Ezt a kinevezést - mint Ángyán professzor Írja - kiváló klinikai működése alapján nyerte el, "megállapítottam, hogy igazgatása és vezetése mellett, milyen jelentékeny fejlődés ment végbe ezen kórházi intézméáyben és különösen annak belosztályán, amelynek korszerű fejlesztése végén elérte azt» hogy az orvosképzés és az orvostovábbképzés számára a klinikával egyenrangú, fontos intézmények sorába emelkedhessék." Rendkívüli elfoglaltsága mellett a késő délutáni és esti * órákban az egyetemi Kórélettani Intézetben rendszeresen kutató munkát végzett. Magángyakorlatot sohasem folytatott. 1952-ben, a jóval nagyobb jövedelmet biztositó kórházigazgatói és főorvosi állását felcserélve, a pécsi Kórélettani Intézet adjunctusa, majd másfél év múlva docense lett, és azóta is ott dolgozik. 1939-ben belbetegségekből, 1943-ban tüdőbetegségekből kitűnő eredménnyel szakvizsgázott. 1937 óta az orvostudományok kandidátusa. Jl; Oktató munkája. Ezirányu munkássága 1940-ben tanársegédi kinevezésével kezdődött a pécsi Belklinikán a ÍIÍ. és ÍV. éves hallgatókkal való rendszeres foglalkozás keretében. 1946 és 48 között professzora megbízásából ő adta elő a belgyógyászati diagnosztika egyes fejezeteit. A kórélettan . néhány fejezetét is évek óta rendszeresen előadja. Megszervezte és vezette a gyakorlati oktatást és éveken át irányította a tudományos diákkör munkáját. Donhoffer professzor kiemeli, szokatlanul széles te- -i rületet felölelő, alapos szakirodalmi ismeretét, továbbá azt a képességéti hogy saját munkája mellett mások munkáját rendszeresen irányíts* Tudományos munkássága. irodalmi közleményeinek száma - nem számítva a kétnyelven megjelent dolgozatokat - 21, melyek magyar, angol és német nyelven jelentek meg, részben társszerzőkkel. Ezen-kivül 4 közlésre kész, illetőleg nyomtatás alatt álló dolgozata van; továbbá ő irta Donhoffer 1937-ben megjelent Kórélettan könyvében "Az ingerképzés és vezetés" cimü fejezetet a sziv vezetési és ritmusáavarairól, az elektrocardiogrammról, két és fél iv terjedelemben.
