Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. április 22., IV. rendkívüli ülés

Munkássága három csoportba osztható. Az egyikbe a pécsi Belklini­káról közölt kazuistikus és kísérletes munkák tartoznak, melyek kö-1 zül az experimentális pericarditis elektrocardiogramajának elemzé­se szolgál értékes adatokkal. A második csoportba a pajzsmirigymű­ködéssel foglalkozó kísérletek tartoznak. Ezekben rámutatott egyrészt; az intakt állat és a pajzsmirigyirtott állat thyroxinérzékenységének I rendkívül nagy különbségére, másrészt az akkori felfogással ellentét»; ben kimutatta, hogy a thiouracil nem csak a thyroxinsz intéz ist gátolj, ja, hanem a pajzsmiriey eltávolitása-után is csökkenti a befecsken-| dezett thyroxin hatását. Ezt az extrathyreoideális hatást az elmúlt I évtizedben többen igazolták, igen értékes az a kisérietsorozata is, I melyben kimutatta, hogy a kezeletlen és a nagy adag thyroxinnal ke- | zeit patkány energiaforgalma közötti különbség a környezeti hőmérsékl: függvénye. Közleményeinek harmadik csoportja a táplálékfelvétel szabályozásával! és a táplálék-válogatás törvényszerűségeivel foglalkozik és ez képe-l­­zi munkásságának zömét. Évekig tartó, szigorúan standardizált, terv-l­­szerű kísérletekben kimutatta, hogy'az energiaforgalom változását álj tálában a táplálékfelvétel megfelelő irányú és nagyságú változása köl< veti. Ez árváltozás azonban keményítőben dús, caseinben dús és zsir- • dús táplálék között szabadon válogató patkányban törvényszerűen kü- 1 lönböző módon oszlik meg a három táplálékféleség között, az energia-!­­forgalom változását kiváltó októl függően. E kísérletek nagyon sok teljesen uj adatot hoztak és sok eddig ismeretlen összefüggést deri-f­­tettek fel. Az ilyen természetű vizsgálatok nem csak a physiologia egyik alapvető és alig tisztázott kérdésében jelentenek haladást, ha—j nem az emberi pathologia szempontjából is fontosak és közeld^b vezet­nek azoknak az’"izlésbeni" változásoknak megértéséhez, melyekkel a betegeknél olyan gyakran találkozunk és melyekkel az orvos értetle- 1 nül áll szemben. A Tudományos Minősítő Bizottság 1957-ben. a "Tápl ál ékfelvétel és táp-í­­lálékválogatás" cimü értékezése alapján az "orvostudomány ok kandidá-I- tusává" nyilvánította és megállapította, hogy a táplálékfelvétel bo-j­­nyolult és eddig ismeretlen szabályozó rendszerét egyes részeiben, functioiban és összefüggéseiben tisztázta, jelentősen előbbre vitte a kérdés megoldását és sok uj gondolatot indit el, amelyek további kutatásra ösztönöznek. Jellemzése. • A Pécsi Orvostudományi Egyetem személyzeti osztálya többek között a j következőket Írja: "Br. Andik István docens, politikai és emberi ma-1- gatartását 1935 óta ismerjük. Eléggé zárkózott természetű, kevésbe- I szédü, -szerény, de határozott ember, aki mindig materialista és bal-j­­oldali magatartásu volt, a maga módján kifejezete a fasizmussal szemf-i beni ellenállását. 1956-ig tagja volt az MDP-nek, az ellenforradalmi!j eseményekben nem vett részt és azóta is mint pártonkivüli, oktató munkájával és magatartásával támogatja az egyetem párt és állami ve-|j­­zetésének munkáját. " Társadalmi tevékenysége általában a kulturális és tudományos munka területére esik, de éveken át volt párt csoportvezető is. Oktató rnun-Ä- kája a belklinikán és a kórélettani intézetben is igen értékes, sokait* foglalkozik a fiatal oktatók nevelésével is. - Mind szakmai, mind pol-c litikai szempontból tanszék vezetésére alkalmasnak tartjuk."

Next

/
Thumbnails
Contents