Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1956-1957, Szeged
1957. január 4., V. rendkívüli ülés
- 5 -önmagában szinte nagyobb apparátussal dolgozik, mint maga a jogi fakultás. Csaknem hasonló viszonyok állnak' fenn a bölcsészeti kar intézeteivel kapcsolatosan is. A természettudományi karnak már jóval nagyobb a tanszéki apparátusa. A tervezet ennek ellenére a tanácsi szervezetben egyenlő jogokat akar biztosítani mindegyik fakultásnak, amiből az a visszás helyzet származna, hogy a többi fakultásokhoz viszonyítva óriási személyi és dologi költségvetéssel működő orvostudományi kar mindössze két szavazati joggal biró taggal venne részt a tanácsüléseken, üzért tehát alapvetően fontosnak tartjuk azt, hogy a tanács összetétele az orvostudományi kar jelentőségéhez mérten legyen megállapítva. Javasoljuk azt, hogy az orvostudományi kart az ügyetem tanácsában a tudományegyetem 3 fakultásával megegyező számú tanácstag képviselje, ami azt jelentené, hogy a tanácsnak lenne két theoretikus, két klinikus és két gyógyszerészkari professzor tagja, üzeknek megválasztása úgy történne, hogy minden évben az orvostudományi kar választana egy dékánt és két dékánhelyettest, akik közül az egyik lenne theoretikus, egy klinikus és egy gyógyszerész. A következő évben ezek mint prodékánok, illetőleg mint a prodékán helyettesek szerepelnének a tanácsban. Amennyiben az önálló gyógyszerészeti kar felállítást nyer, akkor természetesen a gyógyszerészeti kar dékánt választana és az, valamint a prodékán venne részt a tanácsüléseken. A tanácsnak természetesen elnöke a rektor és tagja a prorektor. A rektorokat bizonyos sorrendben az eddigi tradícióknak megfelelően választják az egyes fakultások. Hogy mennyire indokolt az orvostudományi kar képviselőinek nagyobb létszámban való szerepeltetése az egyetem tanácsülésein, az a legújabban érkezett javaslat 3»§-ában is kifejezésre jut. Ez az első bekezdés utolsó mondatában a következőket tartalmazza: “Kizárólag költségvetési kérdéseket érintő tárgyalásokon az orvostudományi kar az elméleti intézetek és a klinikák képviseletében külön-külön két-két szavazattal rendelkezik. " Mi más ez, mint az előbb már ismertetett karok közti nagy különbségelmek a nyilt bevallása? A tervezet egyes pontjaira vonatkozóan a következő megjegyzéseket füzzük. Az első tervezet l.§-ának 3»pontja kimondja, hogy az egyetemek felett a főfelügyeletet az Oktatásügyi, jövőben a Művelődésügyi miniszter gyakorolja, a szakfelügyeletet az illetékes szakminiszterrel egyetértésben. Ennél a pontnál részletesebben meg kellene határozni, hogy milyen személyi feltételek mellett lehet a szakfelügyeletet megnyugtató módon gyakorolni, ^hhez a szakminisztériumnak ^ legalább is egy főosztályvezetői rangban működő tagját kell meghívni, aki lehetőleg orvosprofesszor legyen. Ugyanakkor a Művelődésügyi Minisztériumban, az egyetemi főosztályban legyen egy orvosi főelőadó. Ugyanez vonatkozik a gyógyszerészeti ügyek felügyeletére is. A 9.§.2. pontjában az áll, hogy az egyetemi szakszervezet és az egyetemi hallgatók demokratikus szervezete kiküldötteket delegálhat. Ezt a legutóbb érkezett javaslat már megváltoztatta és annak l.§-ában a 2.pontban kimondja, hogy "A rendes tagokon felül tanácskozási joggal az őket érintő pontok megvitatására az egyetemi szakszervezetek s az egyetemi hallgatók demokratikus szervezetének választott képviselőit is meghívhatja a rektor illetőleg a dékán.'1 A tanári függetlenség fejezetében a 12.§. 3.pontja kimondja,hogy többes jelölés eseten árjelölés kari sorrendjétől csak indokolt esetben terhet el a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A tudománykar
