Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1956-1957, Szeged

1956. december 13., II. rendes ülés

- 6 -Bakondi Béla 0 J1. Mefesz képviselő megjegyzi, hogy méltánytalan­nak tartja azt, hogy annakidején a Disz képviselője mindvégig résztvett a tanácsüléseken, ugyanakkor a Mefeszt abból kirekesz­tik. Ebben a körülményben bizalmatlanságot lát az ifjúság felé. Az a véleménye, hogy az egyetemi ügyeket nem lehet élesen el­határolni az ifjúság szempontjából és éppen ezért helyesnek tartana, ha a Mefesz demokratikus utón megválasztott küldötte a teljes tanácsüléseken részt vehetne. Dékán hangsúlyozza, hogy a korábban bejelentett döntés, mint akkor is mondotta, csak a jelen tanácsülésre vonatkozik és ezt a kérdést mielőbb meg fogják vitatni. /Görgényi, Takács docensek, Nagy István szakszervezeti képvi­selő, dr.Pórszász adjunktus élettani intézeti képviselő és Bakon— di Mefesz képviselő a tanácstermet elhagyják/. Dékán ismerteti az egyetem autonómia és az uj egyetemi szabály­zat kialakitásával kapcsolatos feljegyzéseket: A továbbiak során Király Kálmán vitakérdéseket vetett fel, de a minisztérium semmiképpen nem óhajtja befolyásolni az egyetemek állásfoglalását. Erre való tekintettel az exposé szövegét Írás­ban nem is adták meg. Elsősorban az egyetemi autonómia kérdésével foglalkozott. Közöl­te, hogy az egyetemek állásfoglalása után, egy későbbi időpont­ban tartandó értekezlet fogja összehangolni a véleményeket. Az Eü.Minisztériumnak az Oktatásügyi Minisztériummal közös állás­pontja az, hogy a jövőben a minisztériumok csupán összefogják az egyes karokat, ill. egyetemeket, de az eddig gyakorolt irányító és ellenőrző szerepük lényegében megszűnik, I. Az első kérdés az, hogy mely functiókat kell fenntartani az államhatalomnak, ill. a minisztériumnak. Véleményük szerint a minisztériumnak a jövőben csak 4 kérdéssel kell foglalkozni:: 1. / Mely feltételei vannak annak, hogy valaki orvos, ill. gyógyszerész legyen? Más szóval milyen tárgyakból kell vizsgázniaí milyen időtartamig kell egy-egy tárgyat hallgatni és hogy az e­­gész tanulmányi idő hány éves legyen. 2. / A képzési típusok meghatározása az orvosképzésen be­lül, nevezetesen le^yen-e általános orvos, fogorvos, gyermekgyó­gyász, esetleg hygienikus orvosképzés typus? 3#/ Személyi kérdések. így elsősorban az egyetemi tanári kinevezések. Egészen természetesnek mondotta, hogy a karok véle­ménye alapján történik majd az egyetemi tanárok kinevezése. Ugyan-r csak a karok véleménye alapján történik a demokratikusan és tit­kosan választott egyetemi vezetők jóváhagyása. Kérdés, hogy adó-­­censi kinevezési jogkör a minisztériumhoz tartozzon-e? Ez a kér­dés is megvitatandó. A vita során id.Issekutz felvetette az egye— temek azon régebbi jogát, hogy üresedésben levő tanszékre meghív-'­­hatnak valamely tudóst. 4./ Alkalmilag szabályozandó kérdések. így az ösztöndíj ké:é dése, a felvételek kérdése, az autonom egyetem működési szabály- l

Next

/
Thumbnails
Contents