Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged

1955. szeptember 26., I. rendes ülés

amelyek az ifjúság nevelésével és a káderfejlesztéssel foglalkoznak*

Hiányolja ugyanakkor és Petri professzor megállapitását húzza alá, hogy a határozat elsősorban mint politikai természetű feladatot emliti ezeket a kérdéseket* Pontos lenne, ha megtárgyalnánk az egyes tanszékeknek a Párt-, Szakszervezet- és DISz-szel való kapcsolatát, továbbá meg kell vizsgálni az oktató személyzet politikai-világnézeti arculatát és ennek hatását az egyétemi ifjúságra.

A káderfejlesztési tervnek, mint feladatnak kitűzéséhez az adta az inditó okot, hogy ma az egyetemeken a hal Igatóságot nem érik egyöntetűen jóhatások politikai és emberi értelemben az egyetemi tanszemélyzet részéről. Ugyanakkor, amikor a hallgatóság szakmai érdeklődése az egyetem elvégzésével arányosan növekszik, a hallgatóság emberi magatartása, politikai felelőségérzete egyáltalán nem ilyen egyenesen emelkedik, mint ez pl. a jelenlegi Vl.évfolyamon világosan kifejeződik. Ebben pedig döntő jelentősége van annak,hogy milyen behatások érik a hallgatót az egyetemi oktatók részéről.

A referátum szólt az intézeteknek a társadalmi szervekkel való kapcsolatáról. Ez a kérdés nem kialakult és nem rendezett. Nemcsak az állami vezetés hibája ez, hiszen olyan intézettel is találkozunk, ahol a vezető rendszeresen igényli a kapcsolatot, de ezek vagy nincsenek, vagy nem egyenrangúak. Számos tennivaló van a társadalmi szervek részéről is* Ennek a számos feladatnak megoldása másképen nem oldható meg, mint, hogyha az intézet minden fontosabb kérdésben - akár személyi, akár a gyógyitó, oktató, vagy tudományos kutató munka tárgyi feltételinek biztosítását jelenti, igényeljék ezeknek a szerveknek támogatását és legyenek azon, hogy ez a kapcsolat kiépüljön. Amit a párthatározat hangsúlyoz, hogy minden vonalon meg kell teremteni és gyümölcsöztetni a párt és az államivezetés egységét és amit a minisztérium részéről már az utóbbi időben tapasztalhattunk és hasznosnak is látjuk, szeretnénk kiépíteni minden egyes tanszék viszonylatában is. Ez egyben válasz azokra a felmerülhető aggályokra is, hogy ezeket a döntően politikai feladatokat az intézetvezetőkkel együtt szeretnék megoldani és fontosnak tartja kihangsúlyozni - amit a referátum is mondott -, hogy elsősorban meggyőzéssel és közös intézkedési terv kidolgozásával, közösen meghatározott lépésekkel szeretnék ezeket a feladatokat megoldani.

Petri professzornak válaszképen megjegyzi a következőket: úgy gondolja, hogy a határozat értelmezése valóban arra mutat rá, hogy az egyetemek politikai légköre bizonyos mértékig elmaradt az ország egész társadalmi fejlődésétől. Meggyőződése, hogy akkor tárgyaljuk helyesen a határozatot és az abból adódó tennivalókat, ha abból indulunk ki, hogy a felszabadulás óta értünk el jelentős eredményeket is és valóban arról van itt most szó, hogy az eddigi eredményekkel egy jelentősebb továbbhaladást tudunk lehetővé tenni. Nem lenne helyes lebecsülni azokat az eredményeket, amelyeket eddig az oktatónevelő,^ vagy tudományos kutató, vagy kádermunka területén TfddTg elértünk már eddig is. Hogy eza fejlődés nem volt olyan határozott, vagy a megkivánt ütemü, annak megvoltak a maga objektiv akadályai is.

A tájékoztatásból talán kellő súllyal nem jött. félsz inre az, hogy a káderkiválasztást nem lehet a végző évfolyamra leszűkíteni, hanem az I*évfolyamon kell elkezdeni. Nem lehet megelégedni azzal, hogy néhány hallgatónak fejlődését figyelik. A hallgatósággal tervszerűen és folyamatosan kell foglalkozni az itt megadott szempontok alapján*

Összegezve: hangsúlyozza, hogy a Párt részéről mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ezek a feladatok olyan módon nyerjenek megoldást, hogy azt az egyetem közvéleményének minél nagyobb része tá-