Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1954-1955, Szeged
1954. október 1., I. rendes ülés
meg a Módszertani Bizottság üléseire. 2#/ Egyetemünk dolgozóinak és betegeinek élelmezési kérdései, Hetényi tanár előadja, hogy tavasszal és a nyár folyamán olyan nagyméítékben romlott a klinikai élelmezés, hogy annak megjavítása céljából értekezlet egybehivását kérte a Dékántól. Az értekezletet július hó 22-én megtartották s azon résztvettek a betegélelmezési osztály a klinikák élelmezés vezetői és diétásnővérei, a vezető főnővérek, a klinikák diétás orvosai és szakácsai. Az értekezlet eredményesnek mondható, mivel számos hibára mutatott rá és egyben felvetette azok kiküszöbölésének lehetőségeit. Hetényi tanár rámutat arra, hogy a beteg gyógyításnak egyenrangú feltétele az étkezés. Számtalan esetben nyilatkozóiak úgy a klinikáról, hogy az orvosi ellátás kitűnő, ellenben az élelmezés csapnivaló. Ez pedig rossz fényt vet egyetemünkre, éppen ezért meg kell találni annak a módját, hogy ezen valamilyen formában segítsünk. Megjegyzi még, hogy a kérdést azért kérte a tanácsülés napirendjére tűzni - és nem Klinikai Bizottság előtt tárgyalni csupán - minthogy az elméleti intézetek dolgozóinak egyrészét is érinti. Javasolja, hogy Bartucz élelmezési osztály-vezető ismertesse a kérdésre vonatkozó feljegyzését. Bartucz élelmezési osztály-vezető ismerteti feljegyzését. MAz értekezleten kialakult vélemény szerint a klinikai nivóju élelmezés biztosítása érdekében elsősorban a betegek élelmezési normáját kellene 11.20 Ft-ról legalább 14.- Ft-ra felemelni, mert a betegek gyógyítása miatt szükséges különböző jó minőségű ételeket ebből a keretből, még a kevésbbé igényes klinikák terhére /pl. gyermekklinika/ sem lehet előállítani. Ugyanez vonatkozik a dolgozók étkezési normájára is, melyet‘8.70 Ftról a régi szintre, legalább 10.60 Ft-rá kellene felemelni, mert e nélkül a dolgozók részére azt az étkezést,’amelyet 1948-49.évben részükre kiadtunk és ami a körültekintést, odaadást kivánó egészségügyi munka maradéktalan elvégzéséhez szükséges, biztosítani nem tudjuk. Kern szabad arról sem megfeledkezni, hogy a betegek és dolgozók ételének elkészítése egymástól, éppen a berendezés, felszerelés, tehát korszerű főzőkonyhák hiányában, elválasztani nem lehet. A dolgozók étkeztetése - tapasztalatcserék tanúsága szerint - az egészségügy intézméry éknél még mindig a betegélelmezés nívójának a csökkenését okozza. Döntően fontos lenne a főzőkonyhák korszerűsítése megfelelő edényzettel, berendezéssel való ellátásával egyidejűleg a dolgozók, továbbá betegek élelmezésének egymástól való elválasztása és a különböző nagyszámú, betegek gyógyítását célzó diétás étkeztetés elkészítésének érdekében, az alkalmazottak létszámának a növekedési kivánalmaknak megfelelő emelése. A nyersanyaggal való ellátást uj alapokra kellene fektetni. Magának a normának az emelése még nem biztosítja a nivós klinikai betegellátást. Ehhez még az is szükséges, hogy az egészségügyi intézmények, közöttük az egyetemi klinikák is, elsőnek kapják a különböző, még ki nem válogatott nyersanyagot. Legfőbb értékünk az ember gyógyítását és a tudományos munka maradéktalan elvégzését, mely zömmel az üzemi munkásainkat fenyegető ártalmak kizárását célozza, csak ily módon^ a betegek és dolgozók indokolt élelmezési igényeinek a kielégítésével lehet elérni. Ide tartozik még az is, hogy a piacon való vásárlást újból szabályozni kellene. Ennek érdekében a közvetlen, a termelőktől a piacokon való beszerzést - a klinikai - élelmezés nívójának
