Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged

1953. október 30., II. rendes ülés

- 19 -19./ “Az utóvizsga időszak végeztével a.

•dékán megvizsgálja azoknak a hallgatóknak az ügyét, akiknek még vizsga Jbeszámoló/ hátralékuk van és a.13»pontban foglalt szempontok szerint hoz határozatot.

Ez a pont helyes.

VI, Elégtelen eredményű gyakorlatok

PÓ.;1• 20./ “Ha a hallgató a gyakorlati feladatokat elvégezte, de a gyakorlathoz tartozó elméleti anyagból való felkészületlensége miatt kapott elégtelent, utóvizsgát tehet.”

21./ “Ha azért kapott elégtelent, mert nem végezte el az előirt feladatokat, a Dékán a tanszék javaslata alapján engedélyt adhat a hiányzó feladatok pótlására / esetleg szünidőban vagy a következő tanévben/. Szükség esetén előírhatja a gy korlat teljes 'megismétlését is. Ilyenkor azt lg el kell dönteni, hogy a hallgatónak égyuttal évet is kell-e megismételni.”

A Bizottság véleménye szerint a 20. és 21. pontok az orvosi szakon — kivéve az anatómiai gyak rlatokat - feleslegesek, mert a gyakorlatok ismétlése orvoskaron megoldhatatlan. Ha a hallgató anyári kórházi gyakorlatot önhibáján kivül, pl. betegség, szülési szabadság, stb. miatt elmulasztotta, a szakprofesszor javaslatára, az elharithatatian akadály igazolása után a dékán eltekinthet attól.

Lieg jegyzések a vizsgaszabályzat tervezetéhez / $«sz. melléklet/

Alább ismertetjük azokat a módosításokat, amelyeket az uj szabályzat tartalmaz. /Nem említjük meg a jelentéktelen változásokat, továbbá azokat • az eseteket, amikor a, korábbi szabályzat egyes feleslegesen részletező intézkedéseit elhagytuk,/

1. / A vizsga meghatározását /J.pont/ kiegészítettük a következő szavakkal: “....és a kötelező irodalomban fogalt ....". Ez azért szükséges, mert eddig legtöbb helyen még a jeles hallgatóknál is megelégedtek a vizsgáztatók az előadott, illetőleg a jegyzetekben foglalt anyaggal, holott különösen a társadalomtudományi tárgyaknál a kötelező irodalomnak igen nagy a szerepe. Ezzel kapcsolatos az is, hogy a jeles osztályzat meghatározásába /lO.pont/ felvettük a tanszék által javasolt irodalom kérdését is.

Ez a pont az orvoskarra nem vonatkozik» kivéve a marxista tanszéket.

2. / Elhagytuk a szabályzatból azt a pontot, hogy a vizsga elbírálásánál ■figyelembe kell venni a hallgatók egész félévi munkáját. Ez a gyakorlatban általában liberalizmus forrása volt. leimészétesen a vizsgáztatónak továbbra is ismerni kell a hallgatók félévközi munkáját, de a vizsgázta- v tónak kell megítélni, hogy mikor és milyen mértékben szükséges a félévi munka figyelembe vétele.

Ugyanígy elhagytuk a korábbi utasításnak azt a pontját, amely azzal foglalkozott, hogy mikor és hogyan lehet a feleletnél közbevető kérdéseket adni. Ezt a kérdést szintén a vizsgáztató pedagógiai tapasztalatára, belátására kell bisni. Az uj vizsgáztatási módszer, a tétellapok és a -gondolkodási idő módszerénei helyes alkalmazása nagy -örültekintést igényel. Egyrészt helyes, ha meghallgatjuk a hallgató összefüggő feleletét, mert ezen keresztül lehet megítélni, hogy a vizsgázó mennyire tudja a kérdést összefoglalni; logikusan előadni és a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni. Másrészt felesleges időt vesztegetni hosszú feleletek meghallgatására, ha már előbb megítélhető a hallgató felkészültsége, közbevető vagy kiegészítő kérdések pedig gyakr n szükségesek, hogy ifceg lehessen győződni a vizsgázó ismereteinek alaposságáról, az irodalom ismeretéről és az ismeretek alkalmazásában való jártasságról, különösen