Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged
1953. október 30., II. rendes ülés
3 ben is az előadó illetőleg a kijelölt vizsgáztató felelős.i* Batizfalvy professzor kérdi, hogy a 2.bekezdéssel kapcsolatban náluii ez az elv hogyan érvényesülhet? Pl. belgyógyászat, sebészet,terén a két professzor egymást kiegészíti, vagy intézeten belül? A Bizottság javasolja, hogy a két professzor egymás között megosztva vizsgáztassa a hallgatóságot. ;....... / 8./ “A vizsgáztatás tétellapok alj ján történik. A tétellap 2-4 kérdést tartalmaz. A kérdéseket az előa< állítja össze, a vizsgaidőszak kezdete előtt és jóváhagyásra bemutat; a tanszékvezetőnek. A vizsgalap összeállításánál helytelen kön yü és nehéz kérdéseket tartalmazó tétellapokat megkülönböztetni. ^sy-egy tanulócsoport hallgató: számára^kiadott tétellapokon ugyanaz a kérdés ne ismétlődjék, ezért legalább annyi különböző kérdésekből álló tétellapot keli összeállít* ahány hallgató egy tanulócsoportban tanul. A kérdéseket pontosan és í batosan kell megfogalmazni. A tétellapok tartalmaszigoruan bizalmas jellegű, azokat félévenként módosítani kell.” Többek hozzászólása után ezt a pontot úgy módosítja a Bizottság, hog: tétellap 2—5 kérdést tartalmazzon s nem tartja szükségesnek s retell; félévenkénti módosítását, mivel a kérdések az egész anyagot felöleli! Hozzászólások a tanácsülésen: Rávnay professzor véleménye szerint nem kellene ragaszkodni a tétellí hoz, helyesebb, ha a vizsgázó minden egyes kérdését külön huzza, Ebbe a kérdésben a tanács úgy határoz, ho :y az illető tanszék döntésére bj melyik módszert válassza. $•/ 11 A tétellapot a vizsgázó válás ja ki húzással. A vizsgázó részére a tétel kiadása után legalább 15 I gondolkodási időt kell biztosítani. A vizsga időtartama mintegy 20-3C perc. A vizsgáztató - ha a tárgy jel^s azt lehetővé teszi - átnézi a feladatot, levezetések Írásbeli megoldd Kielégítő írásbeli válasz esetér eltekinthet egyes kérdések szóbeli ismertetésétől és megelégedhet kis gészito kérdések feltevésével. A kérdések lezárása után a fele] meg kell bírálni. Rá kell mutatni annak értékeire és hiányosságaira é közölni kell a hallgatóval az elért osztályzatot. Ha a vizsgáztató a feleletet két osztályzat között értékeli, akkor további kérdést is ac hat. Az osztályzatot a vizsgáztató' állapítja meg. Az adott osztályzat szemben ellenvetésnek vagy uj kérdés iránti kérelemnek helye nincs.” Ez a pont helyes. A Bizottság úgy véli, hogy a vizsga kiértékelését e egész csoport vizsgáztatása után kell elvégezni és Csákiakkor kell rá mutatni a hiányosságokra, hogy ha megbukott a hallgató és^megkellme gyarázni a hallgatónak, miért kellett megbuktatni. Ha a vizsgáztató^s feleletet két érték közöttinek találja, akkor saját maga adhat kérdés a végleges eredmény megállapítására. Hozzászólások a tanácsülésen: Rávnay professzor javasolja, hogy a tervezetben megjelölt 15 perc gór kodási idő a vizsgázó kérésére megrövidíthető legyen. A Tanács a javaslatot magáévá te 10./ ”A vizsgékosztályozására a jeles /5/,'a jó /V, közepes /3/, elégséges /2/, ill. elégtelen /l/ minősit kell alkalmazni.- 16 -