Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged

1954. július 13., II. rendkívüli ülés

- 5 -•képzésnek feladata elsősorban az általános orvosi műveltség biztosítása. Ne legyen sem klinikákon, sem elméleti intézetekben olyan orvos aki az általános orvosi műveltség alapfeltételeit nem szerezte meg. Éppen az egyoldalú orvosképzésből származnak azok a nem egyszer súlyos bibák, hogy klinikusok munkájához hozzászólnak olyan theoretikusok, akik soha'sem voltak klinikán. Hivatkozom a magyar orvosi rend egyik kiválóságára, Buday Kálmánra, aki sebészeti klinikán betöltött tanársegédi állását cserélte fel a kórbonc tannal és mint ilyen a legnagyobl megértést tanúsította a klinikai munka iránt, őtőle hallotta nem egyszer, hogy theoretikus kutatónak elengedhetetlen az orvosi gyakorlat megismerése, Ezért tehát a magam, részéről nagy örömmel üdvözlöm az egészségügyi, kormányzat azon törekvését, amellyel az egyoldalúság leküzdését szorgalmazza.

4. 1/2. ponthoz megjegyzem, hogy a korai szakosítást kezdettől fogva elhibázottnak tekintettem és megnyugvással tölt el az a rendelkezés, amely a VI*évesek szakosítását eltörli.

k I/J. A tantervben már ismételten szorgalmaztam a szülészeti főkollégium! érák számának szaporítását, de úgy, hogy a gyakorlati órákból ugyanannyit elhagyunk. Ezt már konkrét javaslat formájában előterjesztettem, amelynek lényege az,hogy mind a két félévben 4/1'óra volna előirva. A 2 órai gyakorlatot túlzottan hosszúnak tartom, mert a beteganyag természetéből kifolyólag nehéz megoldani azt, hogy 2 óráj keresztül foglalkozzunk, akár a terhesrendelésen, akár a nőgyógyászati vizsgálatok során a beteganyaggal, hiszen a mi szülészeti és nőgyógyászati vizsgálataink nem tartanak olyan hosszú ideig, mint pl. a belgyógyászoké. Mi egy bimanualis vizsgálatot el tudunk intézni 1-2 perc alatt és ily módon a gyakorlati oktatásra 1 óra elegendő. Az elméleti órák száma több éves megfigyelésem alapján többet igényel, hiszen az elméleti órákon mindig egybekapcsoljuk a klinikai gyakorla■tot az elméleti oktatással. Szinte nem is fordul elő a két félév folyamán egy-két óra, amikor terhes nőt, szülőnőt, operált beteget, műtéti készítményt be ne mutatnánk illetőleg szülési eseményről, műtétekről referáitumot ne-tartanánk. Csakis igy lehet az elméleti oktatást a gyakorlattal harmonikus egységbe hozni. Miután a tervezet

5. pontja kimondja azt, hogy az egyetemeknek és az egyes tanszékeknek nagyobb önállóságot kell biztosítani az oktatási módszertani kérdések területén, kérem a fanács hozz áj.árul ás át, hogy az általam javasolt óraszám változást még az esetben is alkalmazzuk Szegeden,hogy ha ehhez a többi egyetemek nem járulnak hozzá. Ez az első félévben ugyanannyi órát jelent, mint a tervezett 3/2 és a második félévben

1 órával kevesebbet.

L.sz. melléklet 2. oldalán a VI.évfolyam gyakorlati beosztásával kapcsolatban nem emelek kifogást az ellen, hogy ha a szülészetnek szánt 3 hónapból 2 hetet honvédelmi oktatási célokra vennének igénybe.

Vz I.félévnek szeptember 1-én való megkezdését már a Módszertani Bizottság helytelenítette. Legalább 8-10-ig tart, amig a hallgatók a beiratkozás, lakás szerzés, utóvizsga, stb.ügyet elintézik. Még sohasem fordult elő, hogy az egyetemi hallgatóság a kitűzött terminusra összegyülekezett volna, már pedig üres padsorok előtt elkezdeni * tanítást nem érdeke sem az oktatónak, sem a hallgatónak.

A szigorlatok absolválé,sa a tanulmányi idő végén ugyancsak régi javaslata a Módszertani Bizottságnak, amely után következik a kifejezetten gyakorlatra szánt idő. De éppen azért, hogy a hallgatóság le tekintse véglegesen befejezettelek tanulmányait, tartom lélektani bs_pedagógiai szempontból is fontosnak a VI,év végén az államvizsgát, ■amelynek keretében az általános orvosi ismeretekből történendő vizsga során a 4 fő szakmai belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat -s szülészet legfontosabb kérdéseiből felelnek a vizsgázók, amikor bizonyságot tennének általános orvosi félkészültségükről és minden