Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged

1954. június 29., X. rendes ülés

- 29 -Korpássy tanár -a gyógyítási pótdijra- vonatkozó megjegyzéssé], egyetért . ozerinte is valamilyen formában szelektálni kell, hogy ki jogosult erre a pótdijra s az lenne az igazságos, ha csak az idősebb asszisztencia kapná meg, vagy esetleg a szakorvossághoz kellene kötni.

Á bizottsági jelentésben említett Káth Károly boncmester illetményével kapcsolatban az a megjegyzése, hogy ott a szolgálatig időtől eltekintve*-személyi okok játszanak közre az alacsony besorolásba.

Fazekas tanár megjegyzi, hogy a most kiadott összeállítás Dói kimaradi; az i.-azságügyi orvostani intézet, kéri ennek pótlását. Előadja, hogy az intézet dolgozói, akik meglehetősen nehéz munkát végeznek, amely munka elvégzésére a legnehezebb embert kapni, el vannak keseredve az alacsony dí jazás miatt'és csak a legnagyobb nehézségek árán tudja őket megtartani az intézetben. Ürömmel üdvözli a hibák feltárását és reméli, hogy ez eredményre is fog vezetni..

Dékán a Bizottság további feladatát abban látná, hogy az uj_statisztikaí összeállítás alapján foglalkoznék a kérdéssel, meghallgatná az egyes tanszékvezetők észrevételeit és azok alapján javaslatot tenne az üzemi négyszögnek, nemcsak gyakorlati, hanem elvi kérdéseket illetően is, hogy konkrétan rá tudjunk mutatni a valóban fennálló bérfeszültségre. . •

A gyógyítási pótdijat illetően meg.jegyzi, nem helyes, ha valaki ezt úgy tekinti mint pl, a labor.pótdijat, vagyis, hogy az illető tan- • személyzeti tag mindig ugyanazt az összeget kapja. Itt lehetőséget kell hagyni a változtatásra, mert a gyógyítási pótdij mértéke a tulaj dónké peni beosztástól kell függjön. Pl. ha valaki hosszabb tanulmányúton van, nem kaphat annyi gyógyítási pótdijat, mint azok, akik arra áz időre átveszik az ő munkáját. Ez az eljárás kétségtelenül komplikáltabb és hálátlanabb feladat, de ez a helyes.

lledgyesi g.igazgató: megállapította a Bizottság, hogyha gazdaságig igazgatóság részéről nem történt megkárosítása az intézeteknek. Néhány mondatot, ill. kitételt szeretne megemlíteni, amire nézve a gazdasági igazgatóság dolgozói nevében is korrekciót kér. így pl. a jelentésben többek között igy hangzik: 41 nem egyedül a gazdasági igazgatóság...:í és "nem közvetlenül a g.i. . . ." Határozottan állítható, hogy a gazdasági igazgatóságnak ebben semmi része sincs, A kérdés visszanyúlik az 195ő-es bensőrőlásokra, amikor ezt a munkát az egyetem területén 5“6 besoroló bizottság végezte. A gazdasági hivatal vonalán az volt a helyzet, hogy ott volt a legtöbb alacsony kategóriájú állás /konyhaleány, mosónő stb./. Az uj besorolásnál kénytelenek voltak esetleg két fokozattal emelni, hogy ne legyen alacsonyabb az illetménye, mint megelőzően volt. Vagy pl. a szakmunkás 798*- forintért nem jött el, de mivel közbeeső kategória nem állott rendelkezésre, kénytelenek voltak az illetményt a következő fokozatba, 938.— forintra felemelni. A továbbiakban azjitán a g. igazgatóságnak is az volt a szerepe, mint egy intézeti igazgatónak. Átsorolásoknál javaslatot tett az üzemi négyszögnek; a bérmegállapítást illetően nem volt és jelenleg sincs semmi szerepe, csupán minden alkalommal megteszi a jelentést, hogy milyen összeg áll rendelkezésre.

Fentiek alapján is kéri, hogy a tanács ügy vegye tudomásul a Bizottság jelentését, hogy az előállott helyzetről niem egyedül..." és"nem közvetlenül..." hanem erről a g.i. semmiféle képen nem tehet.

Végül megjegyzi, hogy a teljes béralapot nem lehet egy tanszéknél sem kimeríteni, mert bizonyos bértartaléknak lenni kell.

Issekutz tanár előadja, hogy bizonyos kategóriákat csak szakképesítést bizonyító oklevéllel bírókkal lehet betölteni. Intézetében dolgozik két középkáder, akik 10 hónapos tanfolyamon a természettudományi