Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged

1954. június 29., X. rendes ülés

- 19 -'"Néhány flavo.ndisaccb.aPid vizsgálatáról.

■ Gyovai Imre V.é.oh. /Gyógyszertani pályamunka 28 oldal, 5 táblázat/.

Három kevésbé ismert fiavon vegyületet vizsgált meg összehasonlitva ezék P-vitaminszerü hatását a rutinnal, illetőleg hesperidinnel• Á kísérletekhez a chemozis és a mesoappendix testet használva megállapította, hogy hatáserősségben nincs lényeges különbség az öt vegyület között.

Á szerző dicséretet érdemel azért a gondos és kifogástalan irodalmi összeállitásért, amelyben összefoglalja a p—vitamin hatást mutató anyagok irodalmát. Ez az irodalmi összefoglaló adja a pályamunka nagyobb .felét és alaposságát jelüsnzi, hogy 68 irodalmi adatot idéz.

Á saját kísérleti rész már kevésbé sikerült. A mesoappendix testtel végzett kísérletek gondosabb átvizsgálásánál kiderült, hogy a szerző a methodikát nem szerencsésen választotta meg. Vagy.nem olvasta el az eredeti leirást, vagy nem tudja alkalmazni a leírtakat. Mindenképpen az az impresszió alakul ki az olvasóban, hogy ezen methodikánál rendkívül sok a hibaforrás és igy az eredmény értékeié^ is erősen subjektiv alapokon nyugszik.

A P-vitamin kérdés kifogástalan és nagyon sok munkát és fáradságot jelentő összefoglalásáért javasolom, hogy a pályamunkát egy egységgel jutalmazzák.”

' A Tanács mindhárom pályamunkára vonatkozó jutalmazási javaslatot elfogadja.

hányó tanár jelenti, hogy közegészségtanból három pályamunka érkezett be.A pályamunkákat az alábbiakban ismerteti:

nl./ A nHygiéneM jeligéjű pályamunka cime: Az 1831.esztendei szegedi cholerajárvány története.

Az 54 oldal terjedelmű, a szegedi áll. levéltárban végzett kutatások nyomán eddig fel nem dolgozott okmányokra, tanácsi jegyzőkönyvekre, az egészségre ügyelő állandó bizottság jegyzőkönyveire, német és latinnyelvű okiratokra támaszkodó járványtörténeti tanulmány értékes adatokat tár fel a XIX,századbeli Szeged'egészségügyének és járványügyének történetéből. Aovid történelmi bevezetés után önálló’fejezetekben ismerteti a Szegeden a járvány közeledtekor létesített kordont, a contumatia azaz veszteglő intézet, a rastellum azaz rostély, vagyis fertőtlenítő intézet és az alsóvárosi cholerajárvány kórház felállításának, működésének adatait. Végül kritikai szemmel ismerteti az első szegedi 1831* évi cholerajárvány lefolyását, a.hatósági és orvosi intézkedéseket. Befejezésül a helytartótanácsnak a szegedi járványra vonatkozó adatait egybevetve a helyi naponkénti elhalálozásról összeállított jelentésekkel, grafikonban szemlélteti a cholerára gyanús betegségben elhaltak és az összhalálozás eseteit, összehasonlitva egy járványmentes periódus halálozási görbéjével. A pályamunka érdeme, hogy kellő mértéktartással az első szegedi cholera járvány ismertetésére szorítkozva a témát alaposan kimerítette és olyan tárgyismeretre tett szert, hogy az eddig fel nem tárt levéltári anyag alapján helyesbbiteni tudja Bálint hagy Istvánnak a Csanádmegyei cholera járványról irt kitűnő mono gráf iá jábap. foglalt adatokat, sőt heizner néhány járványügyi vonatkozású megjegyzését is alapvető szegedi várostörténeti munkájából.

Hibája az, hogy a munka tele van zavarólag ható kijavitatlan géphibával és bár stilusa általában tömör, fogalmazása itt-ott mégis pongyola és az összegyűjtött nagy anyagból nem mindenütt Válogatta össze a legjellegzetesebb, legfontosabb adatokat. Az elbírálásnál tekintetbe veendő,hogy pályázó munkássága mintegy Ígéretet jelent a jövőre nézve,, hogy az or-